Mindezt az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala közölte Jövedelem és életfeltételek Európában” című, most megjelent tanulmányában.
Az Eurostat e tekintetben három kategóriát vizsgált: az adott uniós államban a szegénységi küszöb alatt élőket, a súlyos anyagi helyzetben levőket, valamint az alacsony munkaintenzitású háztartások tagjait, vagyis azokét a háztartásokét, ahol kevesen, illetve keveset dolgoznak. Azok aránya, akik a három közül legalább egy csoporthoz voltak sorolhatók, a legmagasabb Bulgáriában volt, 44,8 százalékkal, majd Románia következett, 44,2 százalékkal. Magyarországon 28,2 százalék volt ez az arány.
A szegénységi küszöb alatt élők csoportjába hozzávetőleg 81 millióan tartoznak, ez az uniós lakosság 17 százaléka. E tekintetben a legrosszabb a helyzet Lettországban, Romániában és Bulgáriában, ahol az elkölthető jövedelem alapján – vagyis a segélyekkel együtt – az összlakosság mintegy 26, 23, illetve 21 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt. Magyarországon ez az arány 12,4 százalék volt, miközben az egész uniót tekintve Csehországban volt a legalacsonyabb – 9 százalék – a szegénységi küszöb alatt élők aránya. A maga 11 százalékával Szlovákia is az előkelő második helyen szerepel, Hollandiával holtversenyben.
A súlyos anyagi helyzetben levők csoportját az Eurostat 42 millióra becsli a 27 tagállamban. Ez a kategória azokat öleli fel, akik nem képesek számláik kifizetésére, lakhelyük fűtésére. Az e csoportba tartozók aránya Bulgáriában a legmagasabb, 41,2 százalék, majd Románia következik 32,9 százalékkal. Az élmezőnyben – a 3 százalékos vagy ez alatti arányú országok között – sokan vannak, így Luxemburg, Svédország, Hollandia, Dánia és Spanyolország. Magyarországon 17,9 százalékos a súlyos anyagi helyzetben levők aránya.
