Külföld

Kudarcba fulladt az iraki újjáépítés – interjú

admin
admin

2010. 04. 08. 07:00

Sikertelen újjáépítési kísérletet és etnikai villongásokkal sújtott gyenge lábakon álló államot hagy maga után az Irakból lassan teljesen kivonuló Egyesült Államok. Az iraki kormány volt miniszterével, Ali Abdul-Amir Allawival az al-Kaidáról és az iraki demokrácia illúzióiról beszélgettünk.

A választások óta eltelt egy hónap, de továbbra sem tudni, hogy ki alakít kormányt Irakban. A kaotikus helyzetnek tudható be, hogy az utóbbi napokban sorra érik egymást a külföldi követségek elleni merényletek?

Az erőszak nem valószínű, hogy a korábbihoz hasonló méreteket ölt Irakban, de kétségtelen, hogy lesznek olyan elemek a politikai palettán, akik saját céljaiknak megfelelően továbbra is napirenden tartják majd. Nagy valószínűséggel fokozott erőszaknak lehetünk tanúi a közeljövőben a koalíciós kormány megalakulásáig. Az erőszakot Irakban egyébként is a politikai üzenet egy formájaként használják annak kifejezésére, hogy az aktuális kormány nem képes fenntartani a jogrendet és a biztonságot.

Számítanunk kell arra, hogy az al-Kaida ismét erőre kap majd a térségben?

Fontos leszögezni, hogy az iraki al-Kaida nem ugyanaz, mint az afganisztáni vagy a pakisztáni al-Kaida. Egy főleg iraki szervezetről beszélünk, különböző politikai célokkal és elképzelésekkel, akik az al-Kaida nevet csak „brand”-ként használják. Az al-Kaida valójában a politikai folyamatok nagyon keskeny szegmense, akik az erőszakot választották a belpolitika befolyásolására. Hasonlóan az IRA vagy a Sinn Féin felépítéséhez, van néhány politikai képviselőjük, de fő erejük katonai bázisukban rejlik, amelyet politikai célok eléréséhez használnak függetlenül az al-Kaida terrorszervezettől. Nincs helyük a politikai palettán és az egyetlen megoldás a megsemmisítésük lehet.

Allawi szerint az amerikaiak erőfeszítése csúfos kudarcot vallott (fotó: Gáti András)

Allawi szerint az amerikaiak erőfeszítése csúfos kudarcot vallott (fotó: Gáti András)

A tervek szerint 2011-re az utolsó amerikai katona is elhagyja Irakot. Fel vannak készülve arra, hogy külföldi segítség nélkül szavatolják az ország biztonságát?

Az iraki biztonsági szolgálatok fel vannak készülve arra, hogy szembenézzenek bármely oldalról érkező kihívással, ugyanakkor a teljes stabilitást lehet, hogy nem tudják biztosítani. Egy komoly felkelés leveréséhez elég koherensnek tartom az iraki biztonsági erőket.

Számít arra, hogy az amerikai csapatok kivonása után ismét fellángolnak az etnikai alapú ellentétek?

Nem hiszem, hogy a 2005-2007-ben tapasztalt erőszakhullám visszatérne, de kétségtelen, hogy az etnikai problémák nagyon profán módon és erősen jelen vannak Irakban. Megoldást jelenthetne a felelősség és a hatáskörök megosztása a regionális kormányzati szervekkel, akiket ily módon nagyobb hatalommal ruháznának fel. A probléma az, hogy a decentralizációt Irakban az emberek az állam szétveréseként értelmezik. Nem lehet egységes, központosított hatalmat létrehozni úgy, hogy a társadalmat alkotó etnikumoknak nincs állampolgárság tudatuk. Demokratikus szabályokat követve képtelenség úgy egyben tartani egy országot, hogy annak bizonyos elemei folyamatosan erőszakos akciókkal próbálják megsemmisíteni egymást. Nem véletlen, hogy a legtöbb demokratikus állam etnikailag homogén.

Ha a politika nem talál választ erre a közeljövőben, akkor ismét elharapózhatnak az indulatok. Különösen nagy az esély erre, ha gyenge kormány alakul, amely nem tükrözi a koalíciót alkotó pártok véleményét. A koalíciós kormány, amely mindenkinek meg akarnak felelni és mindenkinek ígér, szükségképpen erőtlen lesz. Sajnos Irakban jelenleg nem létezik egy természetes többség, amely egységes, koherens politikai tervet tudna támogatni.

Muktada asz-Szadr síita radikális hitszónok egyszerűen népszavazást rendezne a leendő kormányfő személyéről. Jó ötletnek tartja?

Nem igazán, mert Irak az alkotmány szerint parlamentáris demokrácia, ahol a kormányfőt a parlament választja közvetett úton, nem úgy, mint az elnök esetében. Más körülmények között azt mondám, hogy igen, az ország miniszterelnökének közvetlenül a néptől kell felhatalmazással rendelkeznie egy olyan környezetben, ahol a pártok koalícióban kormányoznak. Ebben a pillanatban viszont nem hiszem, hogy bölcs dolog lenne az alkotmányt politikai érdekek mentén módosítani.

Milyen az irakiak demokráciáról alkotott képe összehasonlítva a nyugati típusú demokráciákkal?

Irakban az emberek demokrácia alatt bizonyos időközönként ismétlődő választásokat értenek. A demokráciának nincs kultúrája ebben az országban és a demokratikus intézmények rendkívül gyengék, vagy nem is léteznek. Az emberek többnyire nem tisztelik a törvényeket. A nyugati kultúrákban a demokrácia ösztönös válasz az élet minden területén, Irakban csak annyiban beszélhetünk demokráciáról, amennyiben ez a választások egymásutánját jelenti.

Kereskedelmi és pénzügyminiszterként rálátása volt az amerikai újjáépítési tevékenységre. Mennyire találta sikeresnek?

Egyáltalán nem tekintem sikeresnek az újjáépítést annak ellenére, hogy rengeteg pénzt költöttek rá. Ennek oka, hogy a kormányzati mechanizmus annyira gyenge, hogy nem képes kezelni és kontrollálni ilyen mennyiségű erőforrást. Ne feledjük, hogy a harminc évig háborúval, majd hosszú ideig szankciókkal sújtott Irakban olyan emberekkel kellett együtt dolgozni, akik nincsenek tisztában a nemzetközi gyakorlattal.

(Ali Abdul Allawi a CEU vendégeként járt Budapesten, ahol “Az emberi- és politikai jogok újrafogalmazása az iszlámon belül -az etikai perspektíva” címmel tartott előadást.)

Életrajz

Ali Abdul-Amir Allawi kereskedelmi- és honvédelmi miniszter volt az Ideiglenes Iraki Kormányzó Tanácsban (Interim Iraqi Governing Council) 2003 szeptemberétől 2004-ig, valamint pénzügyminiszter volt az Iraki Átmeneti Kormányban (Iraqi Transitional Government) 2006 és 2006 között. A Kormányzó Tanácsba való kinevezése előtt az oxfordi St Anthony’s College ún. “Senior Associate” tagja. Társalapítója az Arab Nemzetközi kereskedelmi banknak (Arab International Finance merchant bank), valamint egy fedezeti alapokat menedzselő, Fisa csoport (Fisa Group) alapítója. Ali A. Allawi mérnöki képesítést szerzett a massachusetts-i Műszaki Intézetben (Massachusetts Institute of Technology) és MBA-t a Harvard Egyetemen.

Jelenleg a Princetown és az Oxford Egyetemek vendégprofesszora (Senior Visiting Fellow) és a “The Occupation of Iraq: Winning the War, Losing the Peace” című, sokak által nagyra értékelt könyv szerzője. Ezt a művét a New York Times Book Review az alábbi módon méltatta: “a legátfogóbb történelmi áttekintés az amerikai invázió katasztrofális utóhatásairól.” Második könyvét, a “The Crisis of Islamic Civilization” (Yale University Press), a The Economist 2009-ben az egyik legjobb könyvnek nyilvánította.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Németh Sándor: Előfordult, hogy a szocialisták zsaroltak

THE ASSASSINATION OF GIANNI VERSACE: AMERICAN CRIME STORY "The Man Who Would Be Vogue" Episode 1 (Airs Wednesday. January 17, 10:00 p.m. e/p) -- Pictured: Edgar Ramirez as Gianni Versace. CR: Jeff Daly/FX
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.