Külföld

Értetlenül figyeljük a szlovákiai magyarokat

admin
admin

2010. 02. 21. 15:00

A magyarországi gondolatokat a szlovákiai magyarsággal kapcsolatban leginkább a pátosz, a közöny, a cinizmus és az okoskodás jellemzi –nyilatkozta lapunknak Huncík Péter Szlovákia-szakértő, aki szerint jó ha már most felkészülünk arra, hogy 2011-re már nem a magyar, hanem a roma lakosság lesz a második legnagyobb népcsoport Szlovákiában.

A 90 éves kisebbségi lét óta a tavalyi volt az első olyan esztendő, amikor a magyar lakosság száma csökkent Szlovákiában. Ha figyelembe vesszük, hogy az 5,5 milliós szlovák népesség mintegy 10 százaléka magyar, a romák aránya pedig csupán pár százalékkal marad el ettől, akkor előfordulhat, hogy 2011-re már nem a magyar, hanem a roma lakosság lesz a 2. legnagyobb népcsoport Szlovákiában – hívja fel a figyelmet a demográfiai változásokra Huncík Péter Szlovákia-szakértő.

Pátosz, közöny, okoskodás

Ha a Felvidéket tekintjük, ott már jelenleg is 750 ezer szlovák él, tehát nem beszélhetünk magyar többségről. Ráadásul megfigyelhető, hogy az ott élő szlovákok közönyösen reagálnak olyan, őket érintő ügyekre is (ilyen például az autópálya), amelyek pozitívak lennének számukra.

Sajnos a magyarországi gondolatokat a szlovákiai magyarsággal kapcsolatban leginkább a pátosz, a közöny, a cinizmus és az okoskodás jellemzi – véli Huncík Péter, hozzátéve, hogy a problémáról való diskurzus sajnos lesüllyedt „kocsma szintre” Szlovákiában és Magyarországon is és ezt érzi a kisebbség. Az állampolgársági népszavazás például kifejezetten olyan ügy volt, amelynek kapcsán nem lett volna szabad a szlovákiai kisebbséget kitenni a nyílt elutasítás veszélyének.

Elhibázott az 50 millió a nyelvtörvényre

A szakértő szerint a kormány reagálása a nyelvtörvényre megintcsak elhibázott lépés. Az anyanyelvhasználat miatt kiszabandó büntetések kiegyenlítésére elkülönített 50 millió forintot inkább annak vizsgálatára kellene fordítani, hogy miért nem hajlandóak a szlovákiai magyarok magyar iskolába íratni gyermeküket ott, ahol erre van lehetőség, vagy miért nem használnak magyar feliratokat is, ahol lehet. Huncík Péter szerint a probléma összetett, de a magyarok „önkéntes” asszimilálódásában nagy szerepet játszik a 20 éven át tartó szlovák propaganda hatása, amely azt sugallta, hogy a mindennapi életben csak szlovák nyelven lehet érvényesülni.

Tudomásul kell venni azt is, hogy a szlovákiai magyarság soha nem volt egységes, 1920 óta több magyar pártba tömörült, ezek csak a kényszer hatására egyesültek. Nem volna szabad Budapest részéről ezt befolyásolni, az egységet erőltetni – véli a szakértő. A Bugár Béla vezette új párt, a Híd, amely a szlovák értelmiségiekkel összefogva indult, a legjobb hagyományok felé mutat és nem fogja kiütni a Csáky Pál-féle tiszta magyar pártot.

Még mindig él a revans üzenete

Ha mélyebben megvizsgáljuk Magyarország Szlovákiával kapcsolatos kommunikációját, akkor rejtett módon még mindig ott van a revans titkos, jelzés értékű üzenetként – hívja fel a figyelmet a szakértő. Habár a politikusok nem győzik hangsúlyozni, hogy nincs területi követelésünk, a viszony rendezésének nem tesz jót, ha Nagy-Magyarországos matricákkal indulnak felvidéki kirándulásokra a magyarok, vagy ha magyar politikusok tesznek felelőtlen kijelentéseket Szlovákia identitásával kapcsolatban.

Másrészt a szlovákoknak is meg kell küzdeniük a kisebbrendűségi érzéseikkel, tudomásul kell venniük, hogy sokakban jelen van egyfajta hungarofób érzés. Szlovák részről meg kell érteni, hogy nem lehet mindent a kisebbségekre fogni, akik most éppen a magyarok, de később lehetnek akár a romák is. Ők jelenleg gazdasági és politikai súlytalanságuk miatt nem számítanak „ellenségnek”, de demográfiai súlyuknál fogva később jobban előtérbe kerülhetnek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Pregnant woman sitting in childbearing center
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.