A független Ukrajna történelmének ötödik elnökválasztásán 18-an szállnak versenybe, közöttük a leköszönő államfő, 2004. évi vetélytársa, az ellenzéki Régiók Pártját vezető Viktor Janukovics, Juscsenko egykori szövetségese, ma ádáz ellenfele, Julija Timosenko kormányfő, Volodimir Litvin házelnök, Szerhij Tihipko volt jegybankelnök, Arszenyij Jacenyuk volt külügyminiszter és volt házelnök.
A közvélemény-kutatások szerint a legtöbb szavazatra Viktor Janukovics számíthat, őt követi Julija Timosenko. A hivatalban lévő elnöknek gyakorlatilag nincs esélye az ismétlésre – írja a BBC elemzésében. Bár hatalomra kerülésével lényegesen javult a demokrácia helyzete Ukrajnában, nőtt a sajtó- és szólásszabadság, sokan szemére vetik, hogy az ország előtt álló lényeges problémák helyett a nemzeti identitás helyreállítására összpontosított. Ellenfelei egyenesen “erőszakos ukránosítással” vádolják a 46 millió lakosú országban, ahol a népesség egynegyede valamelyik nemzeti kisebbség képviselője, és a lakosság mintegy 60 százaléka használja szívesebben az orosz nyelvet. Elnöksége alatt jelentősen romlott az orosz-ukrán viszony is, márpedig Ukrajna és Oroszország gazdasága számos ponton kapcsolódik össze, a fegyvergyártástól az energetikáig.
Juscsenko választási kampányában töretlenül kitartott az ország EU- és NATO-tagsága iránti törekvése mellett, holott az Európai Unió által megkövetelt szerkezeti reformok megvalósítása továbbra is várat magára. Janukovics nem utasítja el az EU-tagságot, de Ukrajna semlegessége mellett tör lándzsát, a Moszkvához fűződő viszony és a szociális védőháló javítását ígéri, az orosz nyelv második hivatalos nyelvvé tétele mellett. Timosenko Oroszországgal való kölcsönösen előnyös együttműködést, a befektetői légkör javítását, a szegénység leküzdését vállalta választási programjában.
Megfigyelők szerint várhatóan Janukovics és Timosenko jut a február 7-i második fordulóba. Bárki lesz is a győztes, nem lesz könnyű dolga, ha rendbe akarja tenni a gazdaságot. Ukrajna azon országok között van, amelyeket a legsúlyosabban érintett a gazdasági válság. 2009-ben elemzők szerint közel állt az államcsődhöz, becslések szerint a GDP 15 százalékkal zuhant vissza, a költségvetési hiány 9-10 százalékos volt, jelentősen leértékelődött a hrivnya. A Nemzetközi Valutaalap úgy döntött, hogy a választások előtt nem utalja át a Kijevnek jóváhagyott 16,4 milliárd dolláros hitel esedékes részletét. Az országnak nincsen 2010-re költségvetése, a parlament a költségvetési törvény elfogadását szintén az elnökválasztás utáni időre halasztotta.
A 2004. évi választásoktól eltérőn Moszkva és Washington diszkrét távolból figyeli a geopolitikailag stratégiai helyzetű országban zajló választási folyamatot: Barack Obama amerikai elnököt leköti a terrorizmus elleni harc és az egészségügyi reform, a Viktor Janukovics győzelmét 2004-ben sietve elismerő orosz vezetés pedig óvakodik attól, hogy nyíltan maga ellen hangolja a nemzeti érzelmű szavazókat.
A választások tisztaságára több mint 3000 külföldi megfigyelő felügyel, közöttük nyolc magyar. Az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének küldöttségét Eörsi Mátyás (SZDSZ) vezeti.
