Külföld

Tehetetlenek vagyunk Szlovákiával szemben

admin
admin

2009. 07. 02. 06:30

A nemzetközi jogász szerint politikai nyomásgyakorláson túl semmit sem tehetnek a magyarok a szlovák nyelvtörvény ellen. A nemzetközi jogi intézmények ugyanis a kisebbségi nyelv ügyével nem foglalkoznak, ráadásul a jogszabály jogilag is furfangosan van megfogalmazva. A törvény egyébként a szlovákoknak sem tetszik

A kedden elfogadott szlovák nyelvtörvény nagy felháborodást keltett a határon túli, és az anyaországi magyarok körében. A nemzetközi jogász szerint azonban a politikusok nyilatkozatain kívül nem nagyon lehet mit tenni a jogszabály végrehajtásának megakadályozásáért.

Korlátoz

„A törvény sajátsága, hogy bár a mögöttes tartalmat tekintve igazuk van a magyar, illetve a szlovák ellenzéki politikusoknak, akik elítélik, olyan módon van megfogalmazva, hogy korlátozó jellege tagadható legyen” – hangsúlyozta lapunk kérdésére Kardos Gábor.

Az ELTE egyetemi tanára hozzátette: arra hivatkoznak, hogy a jogszabály a kisebbségi nyelvhasználatot nem érinti, mert azt egy másik törvény szabályozza. Az ugyanakkor nem vitatható szerinte, hogy korlátozó jellegű a szlovák szabályozás. „Kimondja például, hogy a 12 éven aluli gyerekeknek sugározandó programokat kötelező szinkronizálni. Ez megakadályozza a kisebbségi családban felnövőket abban, hogy az anyanyelvi kompetenciáik megerősödjenek” – mondta Kardos Gábor.

Véleménye szerint a fő probléma a kisebbségi hivatali nyelvhasználat lehetőségét illetően az, hogy a szlovák törvények a kisebbségi nyelvhasználatot hivatalos ügyek intézésénél csak akkor engedélyezik, ha az adott településen az adott kisebbség lélekszáma eléri a húsz százalékot. „Szlovákiát nemzetközi szervezetek már bírálták amiatt, hogy ez az arány nagyon magas. Ráadásul ez csak a településekre vonatkozik, azt már nem veszik figyelembe, ha az adott régióban megvan a 20 százalékos arány” – fogalmazott Kardos Gábor, hozzátéve, hogy az sem egyértelmű, hogy a hivatali nyelvhasználatra vonatkozó részt hogyan fogják majd végrehajtani, mennyiben fog érvényesülni az államnyelv mellett a kisebbségi nyelvek használata. A módosítás például zavarokat okozhat a helységnevek kisebbségi nyelven történő használatában.

Folytatása következik

Az ELTE egyetemi tanára szerint magyar oldalról a válaszlépések egy része már megtörtént a politikusok és a Külügyminisztérium nyilatkozataival, a történet azonban folytatódni fog. „Nemzetközi intézményekhez lehet fordulni, olyanokhoz mint az Európai Parlament vagy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése. Itt multilaterális keretek között próbálhatják majd kezelni a helyzetet” – emelte ki Kardos Gábor.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta: az a probléma, hogy az EU-nak a kisebbségi jogok védelmére lényegében nincs hatásköre. „Arra nincs eszköz, hogy visszavonassák a törvényt Szlovákiával. A nemzetközi intézmények csak nyomásgyakorlók, csak ajánlásokat tehetnek a kérdésben. Kivétel ez alól az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely kötelező döntéseket hozhat. Ám az Emberi Jogok Európai Bíróságáról szóló egyezmény, illetve a kiegészítő jegyzőkönyvek nem tartalmazzák a kisebbségi jogokat” – vázolta a lehetőségeket Kardos Gábor. Ráadásul ez hosszú folyamat lenne: először az adott országban kell megvárni az első és másodfokú ítéletet, és ezt követően még 2-3 év, amíg a strasbourgi bíróság dönt.

Összefoglalva a szakértő elmondta: nyelvi ügyekben nagyon nehéz nemzetközi jogilag lépni. Ennek oka, hogy a kisebbségi nyelvhasználat joga olyan módon védett az európai államok között létrejött nemzetközi egyezményekben, hogy nincs megfelelő kikényszerítési mechanizmus.

A szlovákoknak sem tetszik

Mint azt “A gettó törvényesítése” vagy “Állami zaklatás” kommentárcímek is jelzik, nagyon kritikus hangnemben ír a szerdai szlovákiai sajtó az államnyelvtörvény elfogadott módosításáról.

“Az államnyelvtörvény abból a fajtából van, amelyből (Ján) Mikolaj (oktatási miniszter) saját nyelvet kiötlő tankönyvei vagy a sajtótörvény. Bármelyik koalíciós politikus támogatásra talál, ha olyan ötlettel jön elő, amelynek egyetlen be nem ismert célja megkeseríteni minden olyasvalakinek az életét, akit a kormány legfőbb ellenségének tart – legyenek azok magyarok, a sajtó vagy mindkettő egyszerre” – írja a Sme című liberális szlovák napilap.

Értelmetlen és nem XXI. századi

A gettó törvényesítése című kommentár szerzője, Peter Morvay rámutat: bár nyugati nyomásra, amely a hasonló nacionalista és tekintélyelvi megnyilvánulásokat nem kezeli túl nagy megértéssel, az elfogadott törvény végül is valamivel enyhébb, mint az eredeti változat, s nincs olyan szemmel látható ellentétben a XXI. század szellemével. Ez azonban semmit sem változtat azon, hogy a dolog már a lényegéből fakadóan is értelmetlen, s leginkább a megalkotóinak lelkiállapotáról vall.

(Montázs: Rédley Tamás)

(Montázs: Rédley Tamás)

A nyelvtörvényből is kikerült néhány teljesen értelmetlen dolog, ennek ellenére a nem egyértelmű megfogalmazások „a buzgó kormányzati inkvizítorok kezében kitűnő eszközként szolgálhatnak nemcsak a kisebbségek, hanem mindenki zaklatására, aki elutasítja, hogy a XIX. században éljen. Az az elképzelés, hogy az emberekre rá lehet kényszeríteni egy más nyelvet, mint amelyet beszélnek, ugyanis a XIX. század maradéka. A mai időkben csődre van ítélve” – zárul a kommentár.

Politikát formáló tényező a magyarság

„Az elkeseredettség mellett ugyanakkor a büszkeség érzete is eltöltheti keblünket. Ha mi magyarok nem vagyunk, Szlovákia nem módosította volna az államnyelvről szóló törvényét. Sőt, valószínűleg ilyen jogszabályu(n)k nem is lenne, mint ahogy a szomszédos Csehországban sincs. Ennek persze nem kell örülnünk, de ettől még tény. A magyarság politikát formáló tényező, akkor is, ha az őt reprezentáló párt nincs kormányon, sőt ha ez a párt miszlikbe aprítódik is” – véli az Új Szó című szlovákiai magyar napilap.

A szerző, Mózes Szabolcs felteszi a kérdést: miért volt szükség a nagy csinnadrattával előkészített törvénymódosításra? „Egyrészt azért, mert egyes, komplexusokkal küszködő emberkék szükségét érzik, hogy 90 évvel azután is, hogy Szlovákia részévé váltunk, ezt a tényt kellő erővel érzékeltessék velünk. Az teljesen lényegtelen, hogy a most elfogadott változtatások egy része abszolút fölösleges, senkinek sem segít – a lényeg az, hogy mi magyarok érezzük, ki itt az „úr”. Azt, hogy ők vannak otthon, mi pedig csak egy megtűrt elem vagyunk. S örüljünk, hogy a szlovák mellett magyarul is megszólalhatunk. Ahol megszólalhatunk” – feleli.

Szerinte a jogszabály megszületésének másik oka a piszkálódás. „Egyesek élvezik, ha másokat zaklathatnak. Mert tudják, hogy az állami zaklatás szenvedő alanyai ezt úgysem fogják csöndben tűrni. A permanens zaklatás pedig permanens konfliktushelyzetekhez vezet, amelyeket aztán meg lehet lovagolni. Ebből pedig valós politikai teljesítmény nélkül is hosszú évekig lehet élni.”

„Harmadrészt – fejti ki a szerző – az ilyen törvények és törvénymódosítások arra jók, hogy más, sokkal súlyosabb hiányosságokat el lehessen velük kendőzni. Hiszen amíg erről csámcsog mindenki, senki sem firtatja, mi lett az ilyen-olyan tendereken lenyúlt milliárdok sorsa.”
.
Új sajtótörvény, alapjaiban módosított nyelvtörvény – ez Madaric miniszter eddigi két főműve. Egyben szegénységi bizonyítványa is. Mi lesz, ha valóban ő lesz egykoron a miniszterelnök? – kérdi az Új Szó.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.