Az amerikai elnök főbb témákra osztotta beszédét az Egyesült
Államok és az iszlám vallás kapcsolatát illetően. A szélsőségesek támadásainak veszélyét, az izraeli-palesztin kérdést, Irán nukleáris fegyverkezését, a demokráciát, a nők egyenjogúságát és a vallások közti béke fontosságát nevezte a legfontosabbnak.
Szálem alejkum
Obama először is
kiemelte az iszlám kultúra hagyománytiszteletét és vendégszeretetét,
majd arabul, „Szálem Alejkum!” köszöntéssel üdvözölte a közönséget.
Kiemelte az iszlám vallás és a nyugat viszonyának huszadik századi
buktatóit, mint a hidegháború alatti mellőzés, vagy a globalizáció,
amit sok muszlim hagyományaik elleni támadásként fogadott.
Obama új kezdetet hirdetett és leszögezte, hogy az iszlám és az
Egyesült Államok nem zárják ki egymást, ellenkezőleg, az iszlám vallás
része Amerikának. Példaként hozta fel saját életét. Kenyai muszlim
apától származik és éveket élt Indonéziában, muszlim környezetben
keresztényként, de mint mondta számtalan más példa létezik még az övén
kívül.
Obama és Mubarak egyiptomi elnök (fotó: MTI/EPA)
Az első ország, mely elismerte az Egyesült Államokat, Marokkó,
egy iszlám állam volt, az első muszlim vallású kongresszusi képviselő
pedig Thomas Jefferson amerikai elnök könyvtárából származó Koránra
esküdött fel. Éppen ezért Obama is feladatának tartja az iszlámmal
szembeni sztereotípiák elleni harcot.
A beszéd felfűzhető arra a láncra, melyben az elnök az amerikai, és a nemzetközi közvéleményt mélyen érintő témákkal kapcsolatban tartott beszédei alkotnak. A Notre Dame katolikus egyetemen a nők abortuszhoz való jogáról beszélt, míg a guantnamói börtöntábort téves kísérletnek nevezte, amikor az amerikai alkotmány eredeti írott példánya előtt tartott beszédet.
Törökországi látogatásakor tartott beszédében leszögezte, hogy az Egyesült Államok soha nem a muszlim vallás ellen vívott harcot és a jövőben sem fogja elkövetni ezt a hibát.
A beszédet eredetileg a Barack Obama beiktatását követő első száz napban tervezték megtartani, azonban ez logisztikai és biztonsági problémák miatt meghiúsult.
Az elnökhöz úgy látszik eljutottak azok a hangok, melyek egy általános, felületes beszéd helyet konkrét válaszokat akartak hallani. Obama hét fontos téma köré építette beszédét és ki is emelte, hogy csupán a közös alapok, a béke, a kultúra és a hagyományok megemlítése még nem old meg semmit.
Szélsőségesek fenyegetése
Elsőként újra hangsúlyozta, amit az év elején Ankarában tartott beszédében is elmondott, hogy az Egyesült Államok nincs és soha nem is lesz háborúban az iszlám vallással. Ugyanakkor a szélsőségesek által civilek ellen végrehajtott gyilkosságokkal szemben mindig keményen vissza fognak vágni.
Az elnök Afganisztánt szóba hozva kijelentette, hogy a tálibok és az Al-kaida elleni Afganisztánban vívott harc nem választás kérdése volt, mint Irak. A terrorszervezet működésének célja minél több amerikai civil meggyilkolása volt, ezt pedig meg kellett akadályozni.
Obama tisztában van vele, hogy a katonai jelenlét önmagában nem jelent gyógyszert az afgán helyzetre, ezért bejelentette, hogy évi öt millió dollárral támogatja az Egyesült Államok a pakisztáni és az afgán területen hontalanná váltakat, valamint iskolák és közintézmények építését. Az elnök megerősítette, hogy az USA bezárja a guantanamói fogolytábort a jövő év elején.
Az izraeli-palesztin kérdés
A közel-kelet legmélyebb problémájaként említett témával kapcsolatban Obama először Izrael létezéséhez való elidegeníthetetlen jogát méltatta. Kiemelte, hogy a Holocaust során hatmillió zsidót öltek meg, gázosítottak el, ennek tagadása pedig alaptalan gyűlöletkeltés. A zsidóknak joga van önálló államhoz, annak megsemmisítésére való törekvés pedig megengedhetetlen.
Másrészt viszont hangsúlyozta, a palesztinok is sokat szenvedtek az elmúlt hatvan évben. Nem volt lehetőségül nyugalomban és békében élni, hanem menekülttáborokba zsúfolva, munkalehetőség nélkül kellett tengődniük Gázában és sokáig a Nyugati Parton is (Ciszjordániában).
Az amerikai elnök elkötelezte magát a palesztin állam létrejöttének támogatása és a két nép békés együttélésének megteremtése mellett. Ehhez azonban Izraelnek abba kell hagynia a ciszjordániai telepek építését, a palesztinoknak pedig fel kell hagyniuk az erőszak minden formájával.
Irán
Obama a beszédében szóba hozta a perzsa állammal való párbeszéd fontosságát és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész előrelépéseket tenni ebben az ügyben. Ugyanakkor tudniuk kell, mik Irán céljai a jövőre nézve.
A nukleáris fegyverkezés jelentős veszély mind a térség, mind az egész világ számára. A fegyverkezési versenyről szólva említette, hogy sok állam vitatja, míg az egyik ország rendelkezhet atomfegyverrel a másik miért nem. Éppen ezért az Egyesült Államok deklarált célja, hogy egy teljesen atomfegyvermentes világ létrejötte.
„Bármely államnak – beleértve Iránt is – joga van az atomenergia békés célú használatára. Ezt azonban a Nemzetközi Atomsorompó Egyezmény alapján a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzése alatt teheti csak meg” – mondta Obama.
Demokrácia, nők az iszlámban
Az elnök beszélt még a demokrácia és az emberi jogok fontosságáról, azonban nem erre élezte ki mondanivalóját, lévén meghívója az egyiptomi elnök nem éppen a szólásszabadság és az emberi jogok elkötelezett híve. A nyílt konfrontációt nem vállalta, de jelzésértékűen hosszan beszélt a demokrácia vívmányainak fontosságáról, többek között a nők egyenjogúságáról és a jól képzett nők gazdasági erejéről, mely csak országuk hasznára válhat.
