1948. május 14-én David Ben-Gurion Tel-Avivban kikiáltotta Izrael állam függetlenségét. Ezt követően az arab államok többségében Szent háborúra (dzsihádra) szólították fel a muzulmán lakosokat. Az arabok és Izrael állam közti konfliktus a palesztinai zsidó és arab lakosság közti összecsapások formájában a 20. század eleje óta folyik változó intenzitással hadi, politikai és gazdasági síkon. Történelmi szempontból eddig hat arab-izraeli háborúról beszélhetünk. A háborúk többsége eddig, a 2006-os libanoni háború kivételével Izrael győzelmével zárult.
A jelenlegi konfliktus közvetlen előzményei
Az ENSZ BT határozatával egyezően 2008. június 19-én a Hamasz hat hónapos tűzszünetet kötött Izraellel, amely december 19-én ért véget. A tűzszünet lejárta előtt a Hamasz több kis hatótávolságú rakétát indított a Gázai övezetből, nyugat- és dél–izraeli települések ellen. A folyamatos bombatámadásokat azzal indokolták, hogy Izrael továbbra is fenntartja a Gázai övezet blokádját. Ezt követően Izrael heves bombázásokkal, majd szárazföldi offenzívával reagált. A harcok azóta is tartanak.
Mi a Hamasz?
A Hamasz először 1987 decemberében bukkant fel, röviddel az első palesztin felkelés (intifáda) kirobbanása után. A radikális mozgalom neve egy mozaikszó: a Harakat el-Mukarmana el-Iszlamíja (Iszlám Ellenállás Mozgalma) rövidítését takarja. Az Egyiptomban tevékenykedő Muzulmán Testvériség fundamentalista szervezetből kinőtt Hamasz alapítója, Ahmed Jaszin sejk. Az alapító nem hitt az Izraellel való megbékélésben, hallani sem akart a zsidó állam elismeréséről, de még annak létjogosultságáról sem.
Ezt az álláspontot tükrözi a mozgalom jelvénye. Ezen két, egymást keresztező kard látható, fölöttük a jeruzsálemi Sziklatemplom, valamint a mai Izrael zöld térképe, benne a Jordán folyó nyugati partjával. E határok között akarja a Hamasz létrehozni a palesztinok iszlám államát, ami Izrael állam megsemmisítését feltételezi.
A Hamasznak három arca van: politikai pártként, szociális segélyszervezetként és terrorcsoportként is tevékenykedik. Segélyező programjaival jelentős népszerűségre tett szert a palesztinok körében, elsősorban a szegények között vívott ki magának jelentős támogatottságot. Többek között ennek volt köszönhető, hogy 2006 januárjában nagy fölénnyel nyerte meg a palesztin területeken rendezett parlamenti választásokat, legyőzve Mahmúd Abbász palesztin elnök addig kormányzó pártját, a Fatahot.
Ezt követően palesztin belviszály vette kezdetét, melynek következtében másfél évvel később a Hamasz katonai puccsal magához ragadta a hatalmat a Gázai övezetben, amely mindig is az iszlamista mozgalom fellegvárának számított. Ezzel szemben a Fatah hívei Ciszjordániában alkotnak többséget, hatalmuk a mai napig erre a területre korlátozódik.
A Hamasz vezetője Gázában Iszmáil Haníje, ám a szervezet valódi, politikai vezére Háled Mesaal. Ő évek óta Damaszkuszban él önkéntes száműzetésben, egyúttal ő tartja a kapcsolatot a mozgalom külső támogatóival, Iránnal és Szíriával. A Hamasz fegyveres alakulatai 30-40 ezer tagot számlálnak.
Ki kit támogat?
A nyugati államok többsége, élükön a német és az amerikai kormánnyal, egyértelműen a Hamaszt okolják a fegyveres harc kiújulásáért. A frissen hivatalba lépett cseh EU-elnökség legújabb nyilatkozatában “inkább védelmi jellegűnek” minősítette az izraeli offenzívát. Izrael és az Egyesült Államok szélsőséges iszlamista szervezetnek nyilvánította, és terrorszervezetként tartja számon a Hamaszt.
Az arab államok reagálása vegyes. Míg számos arab, illetve iszlám ország fővárosában utcai tüntetések voltak az izraeli katonai akció ellen, az arab világ két meghatározó országa, Egyiptom és Szaúd-Arábia a Hamaszt tartja felelősnek az újabb háborúért, amelyet véleményük szerint egyértelműen a palesztin szélsőségesek rakétái provokáltak ki.
Kinek az érdeke a háború?
Izraelben február végén parlamenti választások lesznek, Ehud Barak védelmi és Cipi Livni külügyminiszter jócskán növelni tudta saját és pártja népszerűségét a jelenlegi háború kezdete óta. A kormányon lévő pártok (Munkapárt, Kadima) vezetői tétlenségükkel az ellenzéki Likud és annak keményvonalas vezére, Benjamin Netanjahu malmára hajtották volna a vizet. Nem kizárt, hogy összefogva akár le is győzhetik februárban a Likudot.
A mostani gázai hadjárat a Hamasz gyengülésével járhat, ugyanakkor népszerűsége a Gázai övezetben még mindig igen magas, és Ciszjordániában is vannak támogatói. A szervezet részben arra számít, hogy növeli befolyását a térségben, hasonlóan a libanoni Hezbollahhoz, amely a 2006-ban Izrael ellen folytatott háborút követően jelentősen növelte támogatottságát.
