Az orosz elnök, Dmitrij Medvegyev egyébként is kezdi átvenni elődje, a jelenlegi miniszterelnök, Vlagyimir Putyin stílusát, aki végig teljes mellszélességgel kiállt az orosz beavatkozás mellett – írja a Daily Telegraph. „Amit a grúz hatóságok elkövettek, az szinte felfoghatatlan emberi ésszel. Ezeket a tetteket nem lehet megmagyarázni, és főleg nem lehet hagyni, hogy büntetlenül maradjanak” – mondta Medvegyev Vlagyikavkazban, egy katonai bázison a grúz határ közelében.
Medvegyev valóban nem hagyja annyiban. Oroszország máris bejelentette, hogy nyomozást indít népirtás elkövetésének gyanújával a grúz kormány ellen, kiemelve Mihal Szaakasvili, jelenlegi grúz elnök felelősségét.
Egyszer kinn, egyszer benn
A Grúziába telepített SS-21-es rövidtávú rakétakilövő járműveket már használta az orosz hadsereg annak idején Csecsenföldön, ahol hatalmas pusztítást hagytak maguk után. Bár Oroszország határozottan állítja, hogy csapatai kivonását megkezdte, a külföldi tudósítók egyöntetűen állítják, hogy ennek nem sok jelét látni.
Sőt, néhány grúz település mellett megerősített orosz állásokat láttak, Gori pedig még mindig orosz ellenőrzés alatt van. A városban működő mobiltelefonokra orosz szolgáltatók üdvözlő üzenete érkezik, a rádiókon csak az orosz adók jönnek be, a grúzok nem.
Erősödő orosz jelenlét a térségben
Bár Medvegyev elnök a hétvégén biztosította Nicolas Sarkozy francia elnököt, hogy az orosz csapatokat kivonják a grúz területekről, ennek még mindig nem sok jelét látni. Sőt, úgy tűnik, inkább az orosz jelenlét megerősítése folyik. Amerikai tisztviselők szerint orosz erősítés és oroszbarát szakadár csapatok érkeztek Dél-Oszétiába és Abháziába is.
Az oroszok nyilatkozataikban állandóan hangsúlyozzák, hogy a kivonulás folyamatban van, noha pontos határidőről nem szól a fáma. „Csak annyit mondhatok, nem fogunk olyan gyorsan elmenni, mint amilyen gyorsan jöttünk” – mondta Anatolij Nogovitszin tábornok.
Ő is figyelmeztette a többi szovjet utódállamot: aki orosz állampolgárokat gyilkol, az számíthat az azonnali elsöprő katonai válaszra. Mint mondta, erre megvan minden katonai, politikai és gazdasági eszközük. Ennek hatására is növekednek az ukrán aggodalmak, ukrán politikusok szerint Moszkva a Krím-területeken útlevélhez juttatja az ott élő oroszokat.
Tankok rendőrautók ellen
Negyven kilométerre Tbiliszitől kisebb konfliktusra is sor került, mikor az orosz tankok útját grúz rendőrautókból álló útlezárás keresztezte. Az oroszok felszólították a grúz rendőröket, hogy álljanak félre, de a grúzok erre nem voltak hajlandóak, azt mondták parancsot teljesítenek. Megkérdezték az orosz katonákat, hová tartanak.
„Tbiliszibe, álljatok félre, vagy összezúzunk titeket is az autókkal együtt” – hangzott a válasz. Az orosz tankok különösebb tétovázás nélkül belehajtottak a lezárásba, összeroncsolva a grúz rendfenntartó erők járműveit. Az esetet a CNN videofelvétele is megerősítette. Ez is csak egy példa a sok közül arra, mennyire feszült is a helyzet hat nappal a fegyverszünet aláírása után.
Amerikai erőpolitika az orosz ellen
Amerika eközben megpróbál nyomást gyakorolni európai szövetségeseire, léptessenek életbe szankciókat az Orosz Föderációval szemben, például úgy, hogy befagyasztják a hat éve létező NATO-orosz tanácskozásokat – írja a Guardian. Condolizza Rice amerikai külügyminiszter hétfőn éjjel rendkívüli megbeszélésre érkezett Brüsszelbe, amelyet a NATO külügyminisztereivel folytat. A megbeszélések célja Moszkva büntetése Grúzia inváziója miatt.
Rice kijelentette, a NATO nem fog megengedni egy stratégiai győzelmet Oroszországnak Grúziában, továbbá útját fogja állni az orosz érdekszféra kiterjesztésének Kelet-Európában. „Nem fogjuk hagyni, hogy Oroszország egy újabb vonalat rajzoljon Európa térképére, mellyel elvághatja bizonyos államok reményeit, hogy csatlakozzanak az Euro-atlanti szövetséghez” – fogalmazott az amerikai külügyminiszter.
Az Egyesült Államok külügyminisztere kedden továbbutazik Varsóba, ahol formális ceremónia keretében aláírják az amerikai-lengyel együttműködést a rakétavédelmi rendszer építéséről lengyel területen. Ez az esemény vélhetően tovább mérgezi majd a nyugat-kelet közötti jelenleg is kiélezett viszonyt.
Európa megfontoltabb
A német külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier azonban óv a meggondolatlan reakcióktól. „Az orosz-NATO megbeszélések nem dobhatók a sarokba. Szükségünk van egy nyílt kommunikációs csatornára” – mondta vasárnap. Oroszország is kereste a lehetőséget a tanácskozás összehívására a napokban, de az Egyesült Államok elhárította az efféle próbálkozásokat.
A finn külügyminiszter, Alexander Stubb kedden eligazítást tart a NATO külügyminisztereinek tanácskozásán azokról a tervekről, melyek keretében több száz európai ellenőrt küldenének a fegyverszünet betartásának ellenőrzésére Grúziába. A francia elnök, Nicolas Sarkozy pedig az EU vezetőinek rendkívüli összehívásával próbál nyomást gyakorolni Oroszországra, amennyiben, az orosz csapatok kivonása késlekedik.
