Külföld

Olajárrobbanástól tartva nem támadják meg Iránt?

admin
admin

2007. 10. 26. 12:13

Az Egyesült Államok nem valószínű, hogy megtámadja Iránt, egy katonai beavatkozás következtében ugyanis az olajárak valószínűleg az egekbe szöknének, a világ olajellátásában pedig komoly problémák következnének be – vélik elemzők. Háború esetén ráadásul Irán könnyen az iraki olajmezőkön torolná meg az őt ért sérelmeket.

Bombakísérletek

“Sürgős műveleti szükségességre” hivatkozva a Pentagon újabb 88 millió dollárt kért a Kongresszustól, hogy átalakíthassa B2-es szuperbombázóit nagyobb méretű bunker-ellenes bombákkal való fölszerelésre. Szakértők szerint, írja a pénteki Le Figaro, az új bombákat kétséget kizáróan a földalatti iráni nukleáris létesítmények elleni támadásra tervezik. A “Nagy Kéknek” nevezett bomba 13,6 tonnát nyom, s szatellit irányítaná. A párizsi napilap honlapja szerint egy tesztet már végrehajtott a légierő Új-Mexikóban, továbbiakat a jövő hónapban terveznek.

Az olajárak rekordmagasra, 90,46 dollár per gallonra szöktek tegnap New Yorkban azt követően, hogy a Bush-adminisztráció komoly szankciókat vetett ki Irán ellen feltételezett nukleáris programja és a terrorizmus támogatása miatt. Az észak-iraki török-kurd konfliktus is hozzájárult az olaj gallononkénti árának 3,8 százalékos emelkedéséhez – írja a The Washington Post.

Káoszra számítanak az olajpiacon

Jóllehet az Irán elleni háború esélye kicsi, az olajárakban bekövetkező ilyen nagyfokú változás arra ösztönözheti a spekulánsokat, hogy 3-15 dollár hasznot tegyenek az olajra gallononként. Az olajpiacon való harminc éves tapasztalatom során nem láttam még ilyenre példát, és meggyőződésem, hogy az olajtársaságok nem tudnak semmit tenni a káosz megelőzésére – nyilatkozta a The Washington Postnak Abdulsamad al-Awadi, a Kuwait Petroleum volt elnöke.

Ha a támadás hasonló lesz ahhoz, amit Izrael vitt véghez Szíriai célpontok ellen, és sokáig senki nem vállalta magára az akciót, akkor Irán részéről heves reakcióra kell számítani, ami azonban gyorsan elcsitul – véli Leo Drollas, a Global Energy Studies, egy londoni agytröszt megbízott igazgatója. Ha sok célponttal és civil áldozatokkal jár majd a támadás, és az irániak meg is torolják ezt, akkor az olaj ára soha nem látott magasságokba szökik – tette hozzá.

Problémás lehet a helyettesítés

Európa egyik legnagyobb olajtársaságának névtelenül nyilatkozó tervezési igazgatója szerint a világ nagy erőfeszítések árán tudná éppen pótolni az Iránból exportált olajmennyiséget, de ehhez az kellene, hogy minden olajcsap megnyíljon, bár még ekkor is szűkös lenne a készlet – írja a lap.

Nem hisszük, hogy a konfliktus elkerülhető lenne – nyilatkozta a The New York Timesnak R. Nicholas Burns, az Egyesült Államok politikai ügyekben illetékes külügyi államtitkára, aki hozzátette, hogy a csütörtöki döntés nem befolyásolja az erőszak alkalmazásának esélyeit.

Csütörtökön Nagy-Britannia is támogatásásról biztosította az iráni bankok ellen hozott szankciókat, de számos európai pénzügyi intézet már jóval a döntés előtt megszakította Teheránnal való kapcsolatait.

Az UBS AG, a legnagyobb svájci bank már 2005-ben leállított minden üzleti kapcsolatot Iránnal a bank saját kockázatelemzése alapján. A második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse Group ugyanezen okokból úgy döntött, hogy bizonyos országokban, ilyen Irán, Kuba, Észak-Korea és Szíria, nem vág új üzleti lehetőségekbe. A szankciók az 1979-es forradalom óta hozottakhoz képest a legerősebbek – tájékoztatott az AP hírügynökség.

Bankokat és a hadsereget büntették

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter csütörtökön közölte: a szankciók a terrorizmus támogatásával vádolt al-Kudsz különleges katonai alakulat és a közvetlenül Ali Hamenei ajatollah, az iszlám köztársaság legfőbb vallási és politikai vezetője alá rendelt Forradalmi Gárda ellen irányulnak.

Ez utóbbi szervezet amerikai feltételezés szerint közreműködik tömegpusztító fegyverek terjesztésében. A The Washington Post megjegyezte: ez az első eset, hogy az Egyesült Államok közvetlenül egy külföldi ország hadseregét igyekszik büntetni.

A most bevezetett szankciók révén az amerikai hatóságok felléphetnek azok ellen a külföldi cégek ellen, amelyek üzleti kapcsolatban állnak az iráni hadsereggel. Az ilyen vállalkozások száma több százra tehető. Amerikai vádak szerint Teherán támogatja a terrorizmust, segít iraki lázadóknak és atomfegyver kifejlesztésén dolgozik.

Az Egyesült Államok “stratégiai hibát követett el” azzal, hogy “feketelistájára” tette az iráni Forradalmi Gárdát – jelentette ki csütörtökön Teheránban az iráni parlament külügyi bizottságának szóvivője. Kászim Dzsalali szavai szerint ez az amerikai lépés csak fokozza a bizalmatlanságot Washington és Teherán között. “A Forradalmi Gárda hivatalos erő Iránban, a hadsereg része, világos tehát, hogy terrorszervezetté nyilvánítása beavatkozás egy szuverén ország belügyeibe” – mondta a szóvivő.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.