Külföld

Előretörnek a radikálisok Szerbiában

admin
admin

2007. 09. 14. 11:20

Míg az Európai Bizottság volt elnöke, Romano Prodi Szerbia EU-csatlakozását sürgeti, a belgrádi vezetésben egyre nagyobb a konfliktus a választásokkal kapcsolatban. Ha ezt sikerül keresztülvinni, valószínűleg a radikálisok tarolnak majd.

Egy, a Beta szerb hírügynökség által csütörtökön megszerzett levél szerint Romano Prodi olasz miniszterelnök arra figyelmeztette az Európai Bizottságot, hogy „nem lehet tovább halogatni” Szerbia EU-tagságának napirendre tűzését.

Prodi bevenné az EU-ba Szerbiát

Prodi (aki a bizottság elnöke volt korábban) hangsúlyozta: meg van győződve arról, hogy Szerbia kulcsfontásságú a régió hosszabb távú stabilitásának megteremtésében, s ezért EU-tagjelölti státust kell kapnia, egyben állampolgáraival szemben a blokk országainak liberális vízumpolitikát kell bevezetni.

A háttérinformációk szerint több EU-tagállam azt szeretné, ha Belgrád egyértelműen gyakorlatba ültetné a hágai nemzetközi bírósággal való együttműködést illető vállalásait, mielőtt a Prodi-javaslatot egyáltalán napirendre tűznék.

Radikalizálódik a kormány

Prodi javaslata logikus és megalapozott, ám nehéz dolga van a nemzetközi közösségnek egy olyan Szerbiával, amelyben napról napra erősödnek a kormánykoalíción belüli konfliktusok.

Csütörtökön a belgrádi Blic azt írta, hogy Kostunica miniszterelnök pártja (DSS) a köztársasági elnököt támogató párt (DS) tudomására adta, hogy amennyiben a törvény szerint a december 31-ig megtartandó helyhatósági és köztársasági elnöki választásokat nem halasztják el jövő tavaszra, a DSS vagy a szavazás bojkottjára, vagy a Radikális Párt (SRS) támogatására fog felszólítani.

Kostunica a NATO ellen

A DSS – jegyzi meg a B92 kommentárja – amely a harmadik helyet szerezte meg a legutóbbi választásokon, azért lehet egyáltalán a kormánykoalícióban, mert megígérte, hogy támogatni fogja Tadic elnök újraválasztását a 2007 végéig megtartandó választásokon.

A két párt között az elmúlt napokban komoly vita bontakozott ki az euroatlanti integráció ügyében, mivel Kostunica miniszterelnök egyelőre keresztül vitte, hogy az ország NATO-tagsága kerüljön le a napirendről.

Feltörő radikálisok

Elemzők egyetértenek abban, hogy ha a DSS beváltja fenti fenyegetéseit és a választásokat mégis megtartanák idén, a radikálisok „tarolnának”, s az új köztársasági elnököt Tomislav Nikolicnak fogják hívni. Nikolic többször utalt arra, hogy Szerbiának kötelessége megvédeni minden eszközzel az ország területi integritását, beleértve az erő alkalmazását.

A DSS egyes vezető személyiségei hasonló nyilatkozatokat tettek az elmúlt napokban, amelyek a nemzetközi sajtó figyelmét is felkeltették.

Vannak józanabb hangok is. Zdravko Ponos tábornok, a szerb hadsereg főparancsnoka azt mondta csütörtöki ankarai látogatása során, hogy „kizárt a katonai erő bevetése a státuskrízis megoldására, és semmilyen előkészületek nincsenek e tekintetben Szerbiában.”

Az ország szempontjából Koszovó elsősorban politikai kérdés, tette hozzá. „Ezt nem lehet katonai eszközökkel megoldani” – hangsúlyozta.

A koszovói szerbek bojkottálnak

Mindeközben a két legnagyobb kománypárt, a DSS és a DS abban, egyetért, hogy a koszovói szerbek bojkottálják az UNMIK által november 17-ére kiírt választásokat. A csütörtökön közzétett, távolmaradásra felszólító kormánynyilatkozat az ENSZ szemére hányja többek között, hogy a koszovói szerbek kétharmada menekült el a provinciából 1999 után, s „az elemi feltételek sincsenek meg a szerbek és más, nem albán nemzetiségűeknek a biztonságos és szabad életre.”

Korábbi hírek szerint a koszovói szerbek négy szervezet listáját jelentették be hivatalosan a pristinai választási bizottságnak. Ez utóbbi titkárságának vezetője, Mazlum Baraliu azt nyilatkozta, hogy összesen 29 párt és egyesület jelezte részvételi szándékát. Csütörtök délutánig minden „etnikai csoport” részéről érkezett jelölti lista.

Aktívan külpolitizál a kormány

A kormány egyébként intenzív diplomáciai tevékenségbe kezdett az elmúlt hetelkben álláspontjának nemzetözi elfogadtatására.

Így például csütörtökön Vuk Jeremic külügyminiszter Kínában kijelentette tárgyalásaiit követően, hogy „Beijing az ENSZ Biztonsági Tanácsában minden olyan megoldást ellenez, amely nem a felek egyetértésén alapul.”

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.