Egy friss számvevőszéki jelentés szerint az amerikai hadsereg vezetésének fogalma sincs arról, hova tűnhetett azoknak a fegyvereknek a harmada, amelyeket 2004 óta küldtek Irakba, hogy felfegyverezzék az iraki katonákat. A korábbi legmagasabb becslés 14 ezer eltűnt fegyverről szólt. Ennek most majdnem tizenötszöröse hiányzik. Az Egyesült Államok hadserege ugyanis nem tud elszámolni 190 ezer Kalasnyikovval (AK–47) és egyéb kézifegyverrel, amelyet az iraki biztonsági erőknek adott 2004 júniusa és 2005 szeptembere között, amikor a hadsereg megpróbálta újraszervezni a szunnita lázadók és a síita milíciák által szétzavart iraki erőket – derül ki egy washingtoni kormányjelentésből. Ez a mennyiség a fele annak, mint amennyit az Egyesült Államok abban a két évben összesen átadott az arab ország hadseregének és rendőrségének.
A Bowen-jelentés
A hírek szerint azonban nem ez az egyetlen homályos pont, azt sem tudni például, hány logisztikai szakembert képeztek ki az amerikaiak. Erre akkor derült fény, amikor tavaly májusban John W. Warner, Virginia állam republikánus szenátora, a Szenátus Fegyveres Szolgálati Bizottságának elnöke Stuart Bowenhez, az iraki fejlesztés különleges főfelügyelőjéhez fordult, hogy vizsgálja meg, vajon az iraki biztonsági erők képesek-e elvégezni feladataikat, és van-e megfelelő mennyiségű logisztikai szakemberük.
Bowen válaszában kiemelte, hogy az iraki biztonsági erők még erősen függnek az amerikaiaktól, különösen a logisztika terén: az élelmiszer-ellátásban, az üzemanyag- és lőszerellátásban, a csapatszállításban és az egészségügyben is amerikai támogatásra szorulnak. Bowen ráadásul arra a felismerésre jutott, hogy az amerikai hadsereg nem tudja pontosan, hány iraki logisztikai szakembert képeztek ki, mivel a számítógép-hálózat összeomlott, és elvesztek az ezzel kapcsolatos adatok. A probléma azért is jelentős, mert az USA tavalyig 666 millió dollárt költött az iraki logisztikai képességek javítására, amelyről végül is nem tudni, elegendő-e ahhoz, hogy idén csökkentsék az amerikaiak a logisztikai támogatást.
Arra már ez a tavalyi jelentés is rámutatott, hogy több ezer 9 mm-es pisztoly, több száz gépkarabély és egyéb lőfegyver hiányzik. Mivel a sorozatszámuk sehol sem volt regisztrálva, később lehetetlenné vált ezeknek a fegyvereknek a nyomon követése, amelyek könnyen kerülhettek ellenséges kézre. Bagdadban a feketepiacon a fegyverkereskedőktől egyszerűen beszerezhetők, mint ahogy az iraki katonai és rendőregyenruhák is.
A főfelügyelő jelentése szerint az utóbbi években 505 ezer fegyvert adtak át az iraki belügyminisztériumnak és a védelmi minisztériumnak, ebből összesen 12 ezernek rögzítették a sorozatszámát. Olyan fegyverek voltak köztük, mint RPG gránátvetők, félautomata és automata fegyverek, mesterlövészpuskák és gépkarabélyok. Az összes fegyverből 370 ezer az amerikai adófizetők pénzéből került oda az Iraki Felszabadítás és Újjáépítés Alapon keresztül. Amikor fölmerült annak a kérdése, hogy miért került annyi regisztrálatlan fegyver Irakba, egy Bagdadban szolgáló amerikai tisztviselő azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy az amerikai regisztrációs sztenderd nem vonatkozik a külföldiek által birtokolt fegyverekre.
Háborús zűrzavar
2004 elején gyakorlatilag nem léteztek iraki biztonsági erők, és az év júniusában David Petraeus főparancsnok feladata volt, hogy létrehozza ezeket a szervezeteket, és megszervezze kiképzésüket. Ettől kezdve másfél évig, 2005 decemberéig nem tartották nyilván a szétosztott felszerelést. A hadsereg nem dokumentálta az átvett hadianyag dátumát, az elosztott anyag mennyiségét, vagy azt, hogy az iraki egységek átvették-e egyáltalán a tételeket.
Egy neve elhallgatását kérő parancsnok azt nyilatkozta a New York Timesnak, hogy akkoriban nem sok idejük és lehetőségük volt foglalkozni ezzel. Kevesen voltak, és nem tudtak azzal törődni, hogy minden egyes tétel a helyén legyen, amikor kiadják őket, különösen, amikor gyorsan volt rájuk szükség, mint a Nedzsefért, Falludzsáért vagy Moszulért vívott csatákban. A Pentagon egy neve elhallgatását kérő magas rangú tisztviselője a The Washington Postnak nyilatkozva elmondta: „Kiadtunk pár dolgot az új iraki egységeknek, köztük fegyvereket, védőfelszerelést és egyebeket is, amikor a szó szoros értelmében csatába indultak.” A szóban forgó fegyverek közül valamennyi bizonyosan az amerikai erők ellen harcolók kezébe került. Amikor például a fallúdzsai iraki dandár 2004-ben feloszlott, tagjai az amerikaiak ellen fogtak fegyvert.
Az amerikai vezetés gyakran a külföldi hatalmakat, például Iránt és Szíriát vádolja az iraki milíciák támogatásával, azonban nyilvánvaló, hogy a százezerszámra lévő fegyverek szétosztásával nem vádolhatók kizárólag a külső támogatók. Pár hónapja Törökország jelentette, hogy kurd gerillák léptek az országba Irak északi részéről, és az iraki erőknek szánt amerikai fegyvereik voltak.
Számháború
Az tehát már több mint egy éve kiderült, hogy hatalmas mennyiségű fegyver tűnt el Irakban, most azonban azt állapította meg az Iraki Többnemzeti Biztonsági Átmeneti Parancsnokság, hogy még annál is sokkal több, mint amennyit eddig gondoltak. Vizsgálatuk szerint 2004 júniusa és 2005 szeptembere között eltűnt 110 ezer AK–47-es, 80 ezer pisztoly, 135 ezer védőfelszerelés és 115 ezer rohamsisak.
A hiányról néhány héttel ezelőtt beszámolt az amerikai számvevőszék a kongresszusnak. A hivatal szerint jelenleg is komoly probléma, hogy nyoma vész a minisztérium által Irakba küldött bizonyos felszereléseknek. Az iraki belügyminisztérium az amerikaiakat vádolja a fegyverek eltűnéséért. Abd-al-Karim Khalaf dandártábornok a BBC-nek azt nyilatkozta, hogy a minisztérium nem konzultált velük az elosztással kapcsolatban.
Az Egyesült Államok 2003 óta 19,2 milliárd dollárt költött az iraki biztonsági erők létrehozására, ki- és továbbképzésére, felszerelésére – olvasható a számvevőszéki jelentésben. Ebből a pénzből 2,8 milliárd dollárba került a fegyverek és egyéb felszerelések beszerzése és szétosztása. A Pentagon nemrég további 2 milliárdot kért erre a célra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
