Külföld

Hajnalban kilábalt az EU az intézményes válságból

admin
admin

2007. 06. 23. 08:35

A tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján megállapodás született az új reformszerződés tervezetéről. Nemzeti szempontból is sikerként üdvözölték a kompromisszumot a mostani brüsszeli viták főszereplői. Gyurcsány Ferenc szerint szorosabb integráció jöhet.

A helyenként kompromisszumos egyezséggel átdolgozott szerződés a 18 EU-tagállamban (köztük Magyarországon) törvényesen is megerősített, Hollandiában és Franciaországban viszont elutasított alkotmány helyébe lép, remények szerint 2009-ben. A benne foglalt intézményes változások lehetővé teszik, hogy az unió a jelenlegi 27 taggal, illetve annál jóval többel is gördülékenyen működjön, így megnyitja az utat a további bővítés előtt is.

Szerepelnek a kisebbségi jogok

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a maratoni tárgyalások végeztével, szombat hajnalban úgy határozta meg a csúcsértekezleten történteket, hogy “Európa újra nekiindult a szorosabb integráció felé”. Leszögezte: magyar szempontból a megállapodás sikernek tekinthető, mert mindazokat az elveket, értékeket, alapvető megoldásokat, amelyek miatt Magyarország annak idején az eredeti EU-alkotmányt ratifikálta, sikerült megtartani. Emellett – mint kiemelte – a magyarok számára fontos, hogy az Európai Unió elismerje a kisebbségi, s ezen belül a nemzeti kisebbségi jogokat, s a most elfogadott szerződésben e tekintetben a Magyarország által kezdeményezett és megfogalmazott mondatok szerepelnek.

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök a brüsszeli csúcsértekezlete elõtt üdvözli Romano Prodi olasz miniszterelnököt (Fotó: MTI)



A miniszterelnök hangsúlyozta: a brüsszeli kompromisszum újabb lehetőség arra, hogy a kontinens ne önmagával legyen elfoglalva, hanem a polgáraival és a versenyképességét érintő kérdésekkel. Rámutatott arra is, ha most megállapodás nélkül tértek volna haza, annak következményei csaknem beláthatatlanok lettek volna. Hiszen mindez nagyon nagy csalódást okozott volna, nehéz lett volna válaszolni a hogyan tovább kérdésére, s nyilvánvalóan elkeseredett indulatok is felszabadulhattak volna, nem csak egyes országokkal, de a legutóbb csatlakozott országok egész körével szemben is.

A reformszerződés váza született meg

A szombat hajnali megállapodás értékelése már az első kommentárok szerint kettős: egyfelől minden résztvevő üdvözölte, hogy a kompromisszum megszületett, a reformfolyamat ismét sínre került, másfelől többen nyíltan vagy burkoltan sajnálatukat fejezték ki, hogy a jóval ambiciózusabb és könnyebben kezelhető alkotmányos szerződésből nem minden valósul meg.

A mostani találkozón a reformszerződés alapjait, vázát határozták meg, az alkotmányra alapozó szövegezés a várhatóan július második felében kezdődő kormányközi konferencián kezdődik, és ősz közepére be is fejeződhet. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amelynek egyes tagországokban népszavazás is része lehet, bár utóbbi rendezése sehol sem kötelező.

A leendő reformszerződés egyebek között két és fél éves rotációval létrehozza az egyszemélyi EU-elnöki tisztséget, főképviselő néven egy önálló csúcsdiplomáciai posztot létesít, a joganyag szerződéses részévé teszi az alapvető jogokat biztosító uniós chartát, 2014-től úgynevezett kettős többségi (a támogató országok számát és lakosságát egyszerre figyelembe vevő) döntéshozatali rendszert léptet életbe, növeli a nemzeti parlamentek szerepét, segít kiterjeszteni az uniós belső piac versenyének szabadságát, valamint fokozza a szociális védelmet az unióban. A szerződés a politikusi remények szerint nagyobb tekintélyhez segíti az EU-t a nemzetközi színtéren is.

—-A második világháború is előkerült—-

A kompromisszum kidolgozásához a soros német elnökség Brüsszelben jelentős engedményeket tett Lengyelországnak, amely ellenezte a szavazati súlyok számára hátrányos újraosztását (egy ideig még második világháborús veszteségeiért is kompenzációt követelt), de külön egyezségre volt szükség az egyebek közt az alapjogi charta kötelezővé tétele ellen viaskodó Nagy-Britanniával és az alkotmányelemeket módszeresen kiszűrni akaró Hollandiával is. Varsót az utolsó előtti pillanatban Berlin az EU-n belüli elszigeteléssel is megfenyegette, de végül francia és brit közreműködéssel sikerült visszaállítani a teljes egységet. Az egyeztetések csúcspontján az egyensúly átbillenni látszott a túloldalra, mivel az alkotmányt pártoló országok egy csoportja, köztük Magyarország túlzottnak látta az említetteknek adott kedvezményeket, ám végül Angela Merkel német kancellárnak sikerült megtalálnia a mindenkit kielégítő megoldást.

Gyurcsány Ferenc is megerősítette, hogy Magyarország 8-9 országgal együtt az utolsó órák vitáihoz még számos módosító javaslatot dolgozott ki. Közölte azt is, hogy ha az ezután következő kormányközi konferencián megszületik a szerződés végleges szövege, akkor szerinte nem lehet akadálya, hogy a dokumentumot jövőre Magyarországon a parlament ratifikálja.

Nemzeti szempontból is sikerként üdvözölték a kompromisszumot a mostani brüsszeli viták főszereplői: Merkel mellett Lech Kaczynski lengyel elnök, Tony Blair brit miniszterelnök, a gazdasági érdekek nemzeti védelmének lehetőségét kiharcoló Nicolas Sarkozy francia elnök, Jan Peter Balkenende holland kormányfő. Főleg a megállapodás gyakorlati fontosságát méltatta az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso, valamint külön nyilatkozatban az Európai Parlament jelentéstevője, Elmar Brok is.

A csúcsértekezlet végkövetkeztetése megerősíti egyébként a belső határok nélküli uniós országövezet, a schengeni zóna december végi kiterjesztését is – ez Magyarországot is magában foglalja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.