Külföld

Kínos lehet a G8

admin
admin

2007. 06. 06. 07:13

Aligha készülhetnek örömjátékra a vezető nagyhatalmak szerdán kezdődő csúcstalálkozójának résztvevői. A klímaváltozás elleni harcban nem várható előrelépés, a másik fontos téma pedig, hogy a nagyok „elfelejtették” teljesíteni a két évvel ezelőtt Afrika megsegítésére tett hangzatos ígéreteiket. Beárnyékolja a találkozót Putyin és a nyugati világ konfliktusa is.

Úgy tűnik, hiába hangoztatja reményeit lépten-nyomon a szerdán kezdődő, heiligendammi csúcskonferencia előtt a G8-csoport elnöki tisztét betöltő Angela Merkel. Megfigyelők szerint nincs sok esélye annak, hogy a találkozón sikerül konkrét célkitűzésekben megállapodni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése ügyében. A kancellár nevében Ulrich Wilhelm kormányszóvivő úgy fogalmazott, hogy Merkel “az utolsó pillanatig harcol” a konkrét megállapodásért.

A hétvégén ez ügyben már egyeztetett a német kancellár Tony Blair kormányfővel és közös sajtótájékoztatón mutattak rá, hogy számukra már az is áttörést jelentene, ha a fejlett ipari államokat és Oroszországot tömörítő G8-csoport szerdán kezdődő csúcstalálkozóján a környezetvédelem területén kompromisszumos megoldás születne, s meg tudnának állapodni a kiotói szerződés lejárta, azaz 2012 utáni folyamat fő irányelveiben.

Ezzel összefüggésben mindketten utaltak az Egyesült Államokkal fennálló nézeteltérésekre, üdvözölték ugyanakkor, hogy George Bush amerikai elnök a napokban javaslatot terjesztett elő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásnak hosszú távú csökkentésére. Hangsúlyozták, hogy az amerikai javaslatot megvitatják a küszöbönálló csúcskonferencián.

Kínos téma

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a klímaváltozás elleni küzdelem mellett a fejlődő országok megsegítéséről beszélt a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott keddi nyilatkozatában. Egy nappal a csúcstalálkozó kezdete előtt a portugál politikus arra hívta fel az állam- és kormányfőket, hogy váltsák be az afrikai országok megsegítésére tett ígéreteiket. Barroso úgy vélekedett, hogy nem elegendő az adósságok elengedése, illetve a fejlesztési segélyek növelése; szükség van a beruházások növelésére, a különböző járványok leküzdésének fokozottabb támogatására, valamint a jogállamiság előmozdítására.

A témát nemrég megpendítette a Világbank is, mely arra figyelmeztette a gazdag országokat, hogy nem tartják be Afrikának tett ígéreteiket, nem növelték támogatásukat, és nem nyitották meg piacaikat az afrikai termékek előtt. A nyolc ország az Afrika évének nyilvánított 2005-ös esztendőben azt ígérte, hogy 2010-ig 50 milliárd dollárra emeli az Afrika fejlesztésére szánt éves segélyek összegét. Az ígéretek ellenére szinte változatlan maradt az afrikai országok fejlesztési programjaihoz nyújtott támogatás mértéke. A világkereskedelem liberalizálásáról folyó tárgyalásokon tapasztalt nehézségek ugyancsak akadályozzák a gazdag országok piacának megnyitását az afrikai termékek előtt. A Világbank becslése szerint a 2005-ös 35,8 milliárd dollárról 35,1 milliárd dollárra csökkent 2006-ban a beáramló segélyek összege.

John Page, a Világbank Afrikával foglalkozó vezető közgazdásza rámutatott, hogy az afrikai országok – az adósságállomány csökkenésén kívül – nem sokra mentek a két évvel ezelőtti G8-csúcson elhangzott ígéretekkel. Még azok az afrikai országok sem kaptak jelentős kiegészítő segélyt az adományozó országoktól, amelyek pedig jó gazdasági teljesítményt nyújtottak reformjaiknak köszönhetően – állapította meg sajnálkozva a Világbank.

Blair ezzel kapcsolatban a hétvégén azt nyilatkozta, hogy a csúcsértekezlet egyik fő feladatának tartja Afrika megsegítését. Kiemelte: a nyolcaknak át kell tekinteniük, hogy mit valósítottak meg a skóciai Gleneaglesben két évvel ezelőtt kitűzött teendők közül, s ennek fényében kell meghatározniuk az elkövetkező időszak programját. Merkel szerint a nyolcak nem engedhetik meg maguknak a további késlekedést, s be kell tartaniuk a két évvel ezelőtt vállalt ígéreteket. A kancellár asszony és brit vendége a reformok előmozdítását célzó fejlesztési segélyekről, az oktatás támogatásáról, illetve a járványok leküzdéséhez nyújtandó segítségről beszélt.

—-Putyin gondoskodik a hangulatról—-

Az igen fontos, jórészt mihamarabbi döntést és cselekvést igénylő napirendi pontok ellenére könnyen válhat az informálisnak tervezett találkozó Oroszország és a Nyugat közötti konfrontáció színterévé. A 2008. márciusi elnökválasztás után leköszönő Putyin elemzők szerint arra próbálja majd felhasználni a találkozót, hogy bizonyítsa: Oroszországra nem lehet civilizálatlan szörnyetegként tekinteni, hanem a többi résztvevővel egyenlő félként kell kezelni. Az orosz elnök legfontosabb célja lesz, hogy hangsúlyozza: Moszkva nem engedi, hogy a kulcskérdésekben nyomást gyakoroljanak rá, és ragaszkodik ahhoz, hogy adott esetben független álláspontot képviseljen. Maria Lipman, a moszkvai Carnegie Központ munkatársa mindenképpen kedves és mosolygós orosz elnökre számít a csúcstalálkozón, aki semmiképp nem fogja dühödten az öklét rázni, ha nem ért egyet valamivel.

A globális fölmelegedés vagy az afrikai országok adósságainak kérdésében várhatóan teljes lesz az egyetértés Moszkva és a nyugati ipari államok között, csakúgy mint Észak-Korea nukleáris leszerelésének, illetve a vitatott iráni atomprogram korlátozásának kérdésében is.



Nemrég sikertelenül zárult az EU-orosz csúcstalálkozó (MTI/EPA)


Putyin önbizalmát növelheti, hogy Oroszországot – a világ energiaellátásában betöltött kulcspozíciójának köszönhetően – egyre inkább ismét nagyhatalomként kezdik elismerni, amit ékesen bizonyít, hogy a tavalyi G8-csúcs színhelye Szentpétervár volt. A G8-találkozók rutinos résztvevőjeként az orosz elnök a pár hete megválasztott francia elnökkel szemben is nyeregben érezheti magát, hiszen tapasztaltabb, és jobban átlát bizonyos kérdéseket, mint a kevesebb ideje hivatalban lévő kollégái – vélekedik Igor Suvalov, az orosz elnök G8-megbízottja.

Komoly nézeteltérések

A hidegháború vége óta viszont még soha nem volt ennyire mély szakadék Moszkva és a nyugati országok között. A G8-országok külügyminisztereinek múlt heti berlini találkozóján az amerikai Condoleezza Rice és az orosz Szergej Lavrov alapjában véve különböző álláspontot képviselt számos, a heiligendammi fórum napirendjén szereplő kérdésben. Ezek között van Koszovó jövője és az amerikai rakétapajzs tervezett kelet-európai telepítése. Ez utóbbira válaszul egyébként Oroszország múlt héten sikeres kísérletet hajtott végre új típusú, több robbanófejes interkontinentális ballisztikus rakétával, miközben Putyin a fegyverkezési verseny újraindításával vádolta meg Washingtont.

Az orosz-amerikai viszályon túl Moszkva és London viszonya sem felhőtlen: a brit ügyészség kérése ellenére Oroszország nem hajlandó kiadni a Litvinyenko-gyilkosság fő gyanúsítottját, az egykori KGB-ügynök Andrej Lugovojt. A 2006 novemberében Londonban megmérgezett Alekszandr Litvinyenko volt orosz titkosszolgálati ügynök halálos ágyán Putyin elnököt tette felelőssé az ellene elkövetett merényletért.

Susalov valószínűnek tartja, hogy – tekintettel a komoly nézeteltérésekre – a heiligendammi találkozón részt vevő nagyhatalmak mindenekelőtt azokat a kérdéseket igyekeznek majd megvitatni, amelyekben előrelépésre lehet számítani, és inkább háttérbe szorítják a vitatott ügyeket.

—-Terítéken a német rendőrség—-

Úgy tűnik, hogy a politikusok csúcstalálkozója a házigazda szempontjából arra is jó, hogy ráirányítsa Németország figyelmét saját problémáira. A több mint ezer sebesültet követelő, a tüntetők és a rendőrök között lezajlott véres, rostocki összecsapások után ugyanis rendkívül heves vita bontakozott ki a rendőrség jogairól, illetve biztonsági szerepvállalásáról.

A hatóságok már a szombati tüntetésre rendkívüli erőket mozgósítottak, Mecklenburg-Elő-Pomerániában csaknem tízezer rendőr volt készenlétben. A Rostockba és az északnémet kikötőváros környékére kivezényelt rendőrök ennek ellenére nem tudták megakadályozni a több tízezres tüntető tömegből kivált, mintegy kétezer fős, úgynevezett kemény mag randalírozásait. A szélsőbaloldali huligánok rendőrségi autókat gyújtottak meg illetve borítottak fel, kövekkel, késekkel, vasdorongokkal, gyújtópalackokkal és festékbombákkal támadtak a rendőrökre.



Balhé Rostockban (MTI/EPA)




A televíziós állomások által sugárzott – s az elmúlt negyvennyolc órában számtalanszor megismételt – helyszíni beszámolókból egyértelműen kitűnt, hogy a randalírozók készültek a hatóságok provokálására. Az újságok tudósításaikban az erőszak orgiájáról írtak, címlapjaikon olyan felvételeket mutatva, amelyeken a talpig feketébe öltözött, fekete csuklyát viselő szélsőségesek késsel támadnak a rendőrökre, illetve hatalmas aszfaltdarabokkal dobálják őket. Csaknem ötszáz rendőr sebesült meg, a legtöbben közülük töréses, illetve zúzódásos sérüléseket szenvedtek.

Lehetett volna keményebben?

A hétvégén történtek megdöbbentették Németországot. Angela Merkel kancellárral az élen a kormány miniszterei – köztük a leghatározottabban Wolfgang Schäuble belügyminiszter – egyértelműen kiálltak a rendőrök mellett, teljes mértékben jogszerűnek minősítve a biztonsági szervek fellépését. Sőt magas rangú konzervatív politikusok részéről olyan közvetett bírálatok is elhangzottak, hogy a rendőrök túlságosan is “mértéktartóak” voltak.

Mindenesetre hétfőre egyértelművé vált, hogy a küszöbönálló G8-csúcs előtt foganatosított, rendkívül szigorú biztonsági intézkedések bírálata után a közhangulat átbillent a másik oldalra. A közzétett közvélemény-kutatási felmérésekből kitűnt, hogy a lakosság túlnyomó többsége immár támogatja a biztonsági intézkedéseket, s a rendőrség részéről az erőszak megakadályozása érdekében még határozottabb fellépést követel.
A rendőrség szakszervezetének elnöke egy hétfői nyilatkozatban kijelentette, hogy a hatóságok – mint fogalmazott – ilyen méretű erőszakkal még nem találkoztak. Konrad Freiberg hangsúlyozta: csakis a szerencsének köszönhető, hogy nem halt meg rendőr.

Annak a nézetnek adott hangot, hogy – saját biztonságuk védelme érdekében is – a rendőröknek keményebben kell fellépniük az erőszakos cselekményeket elkövetőkkel szemben. Egyebek között arra utalt, hogy a jövőben megelőző intézkedéseket kell foganatosítaniuk azokon a helyeken, ahol zavarkeltők gyűlnek össze. Akik kövekkel, késekkel és dorongokkal támadnak a rendőrökre, azokat azonnal őrizetbe kell venni – jelentette ki a szakszervezet elnöke. Más rendőrségi vezetők részéről hétfőn olyan követelés hangzott el, hogy engedélyezzék gumilövedékek használatát a hatóságok számára.

Az Attac nevű nemzetközi globalizációellenes szervezet németországi szárnya hétfői nyilatkozatában a leghatározottabban elhatárolta magát az erőszakkal fellépőktől. “Ami szombaton történt, annak nem szabadott volna megtörténnie” – hangozatta egyebek között Werner Räetz, szabályosan kiközösítve az erőszakot alkalmazó szélsőbaloldali csoportokat a G8-csúcs elleni megmozdulásokból.

—-Legek a G8-on—-

A legelső csúcskonferenciát a franciaországi Rambouillet-ban rendezték. Az 1975-ös olajválság idején Giscard d,Estaing akkori francia elnök indítványozta: szükség lenne a legfejlettebb ipari országok gazdaságpolitikájának egyeztetésére, hogy közösen szálljanak szembe az energiahiány és az infláció fenyegetésével. Abban az évben még csak hatan tanácskoztak, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, az NSZK, Japán és Olaszország, míg – legelőször – egy évvel később lettek heten, 1976-tól ugyanis Kanada csatlakozásával héttagúvá bővült a tömörülés.

Oroszország először – még csak meghívottként – 1994-től vett részt a csoport megbeszélésein. Az 1997-es denveri csúcs volt a legelső, amelyen már kezdettől részt vehetett Borisz Jelcin orosz elnök, a rendezvényt pedig gesztusként a nyolcak csúcsértekezletére keresztelték át.

A résztvevők kezdetben szinte kizárólag gazdasági kérdésekkel foglalkoztak, a recesszió, a munkanélküliség, az infláció problémáival. Legelőször az 1983-as williamsburgi csúcson fogadtak el a gazdasági mellett politikai nyilatkozatot is. 1992-ben első ízben rendeztek csúcstalálkozót az újraegyesített Németországban, mégpedig Münchenben. 1998-ban a birminghami csúcson foglalkoztak először a nemzetközi terrorizmus, illetve a szervezett bűnözés kérdéseivel.

1999-ben Kölnben először adtak ki külön nyilatkozatot a koszovói helyzetről, leszögezve, hogy az akkori Jugoszlávia csak akkor részesülhet a nemzetközi újjáépítési segélyekből, ha megválik a Milosevic-féle vezetéstől. 2000-ben a Japánhoz tartozó Okinava szigetén Oroszországot hivatalba lépése óta először képviselte Vlagyimir Putyin elnök.

2001 júliusában Genovában az eddigi leghevesebb heves globalizációellenes tüntetések kísérték a tárgyalásokat, melyek központjában a szegénység elleni küzdelem és a környezetvédelem állt. Mintegy 300 ezer tüntető csapott össze több tízezer rendőrrel, s egy tüntető életét vesztette. A kanadai Kananaskisban, 2002-ben a nyolcak először dolgoztak ki csomagtervet Afrika fejlesztésére, amely rengeteg tanáccsal szolgált, de annál kevesebb pénzt irányzott elő.

2005-ben a skóciai Gleneaglesben a G8-csoport vezetői először tettek konkrét ígéretet Afrika megsegítésére, bejelentve, hogy 2010-ig több mint a kétszeresére növelik az Afrikának szánt segélyeket. S a csúcs résztvevői legelőször foglalkoztak alaposan a globális felmelegedés problémájával, egyetértve abban, hogy az sürgős beavatkozást igényel, de nem határoztak meg mérhető célokat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásával kapcsolatban. Végezetül 2007-ben legutoljára vesz részt G8-csúcson Vlagyimir Putyin orosz elnök és Tony Blair brit kormányfő, bemutatkozhat viszont Nicolas Sarkozy új francai elnök.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.