Nagyvilág

Moszkvában kutakodnak a brit nyomozók a kém-ügyben

Hétfőn Moszkvába utazott a Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának küldöttsége, amely a Litvinyenko-gyilkosság felderítésén dolgozó nyomozókból áll. A volt orosz titkos ügynök megölése a világ első, ismertté vált radiológiai gyilkossága volt – állítja egy brit professzor.

A Scotland Yard kilenc detektíve utazott Moszkvába, hogy kivizsgálja Alekszandr Litvinyenkónak, az orosz állambiztonság (FSZB) hat éve Londonba dezertált egykori alezredesének rejtélyes halálát, melyet nagy valószínűséggel a polónium 210-es radioaktív izotóp általi mérgezés okozott.


Litvinyenko november 1-jén betegedett meg, és 23-án halt meg egy londoni klinikán, de a példátlan gyilkosságnak – legalábbis nyilvánosan – egyelőre hivatalos gyanúsítottja sincs. A hétfői The Times azonban azt írta, hogy a Moszkvába küldött Scotland Yard-osztag öt orosz üzletemberrel akar találkozni, és a csoport tagjai között van egy főgyanúsított is.


Rendőrségi vezetők már tájékoztatták is a brit kormányt az illető kilétéről, és arról is, hogy a szóban forgó személy a Litvinyenko megbetegedése előtti két hétben többször megfordult Londonban.
A The Times tudomása szerint a kikérdezendő öt orosz között van Andrej Lugovoj, a milliomos vállalkozóvá lett egykori KGB-ügynök, aki október 16-a után háromszor járt Londonban, és négyszer találkozott Litvinyenkóval.


KGB-ügynök a főgyanúsított


Lugovoj maga mondta el a brit lapnak, hogy októberben többször együtt vacsorázott Litvinyenkóval, egyebek mellett abban a londoni szusi-étteremben is, ahol a rendőrség feltételezése szerint november 1-jén a volt FSZB-tisztet megmérgezték a halálos adag polóniummal.


Lugovoj tagadja részességét Litvinyenko halálában, a The Times szerint azonban a vizsgálat során megtalálták a polónium 210-es izotóp nyomait abban a két londoni szállodában is, amelyben a volt KGB-ügynök lakott és találkozott Litvinyenkóval.


Összefonódó szálak


A brit lap úgy tudja, hogy a British Airways légitársaság szintén szennyeződött két repülőgépének egyikén utazott Lugovoj egy alkalommal Moszkvából Londonba. Lugovoj emellett felkereste a Londonban élő emigráns orosz pénzember, Borisz Berezovszkij irodáját is, ahol később szintén kimutatták a Litvinyenkóval végző sugárzó anyag nyomait.


Andrej Lugovoj azonban összeesküvési kísérletnek tekinti, hogy belekeverték a Litvinyenko-ügybe, és azt mondja: ennek célja, hogy a valódi tettesről elterelődjék a figyelem. Felfedte azt is: az ő, valamint felesége és gyermekei szervezetében szintén alacsony szintű polónium-szennyeződést mutattak ki, ami szerinte arra utal, hogy vele is végezni akartak – írta a hétfői The Times. Lugovoj korábban a most szintén mérgezéses tünetekkel kórházban kezelt Jegor Gajdar egykori orosz miniszterelnök testőreként szolgált. Gajdar két hete, írországi látogatása során lett rosszul.


Mások is megfertőződhettek?


Litvinyenko meggyilkolása után a British Airways légitársaság három gépén sugárzó anyag nyomait mutatták ki, és feltámadt az aggodalom, hogy mások is megfertőződhettek.


„Bármely egészségügyi veszély egészen minimális lehet csak, amennyire ezt eddig meg tudtuk állapítani” – mondta John Reid, az uniós bel- és igazságügyi miniszterek brüsszeli tanácskozására érkezve.


A világ első radiológiai gyilkossága

A volt orosz titkosszolgálati alezredes megölése a világ első, ismertté vált radiológiai gyilkossága volt – állítja a fertőzéssel kapcsolatban a The Wall Street Journal című amerikai újság európai kiadásában egy ismert brit fizikus.

Peter D. Zimmerman, aki korábban az amerikai külügyminisztérium tudományos tanácsadója volt, emlékeztet, hogy Litvinyenko előtt mindössze egy emberrel, a radioaktív anyagot felfedező Marie Curie asszisztensével végzett polónium, majdnem 100 évvel ezelőtt, s az baleset volt.

Tehát a tudomány nem sok összehasonlító adattal rendelkezik az ilyen mérgezésekről. Annyi azonban bizonyos, hogy a polónium ötezerszer radioaktívabb, mint a rádium, azaz nagyon kevés kell belőle ahhoz, hogy valakit megöljön.

„Zseniális” terv

A professzor szerint a tettes zseniálisan, s egyben perverz módon választotta ki a mérget, a polónium-izotópot. Azt ugyanis a szervezeten kívülről, sugárzásmérő műszerrel nem lehet kimutatni: a polónium alfa-sugárzását már a bőr, a haj, a ruházat is „leárnyékolja”, azaz csak a szervezeten belül, a sejtekben fejti ki káros hatását. Ennek megfelelően viszont az ilyen típusú radioaktív anyagok csak akkor károsak, ha valaki megeszi, megissza vagy belélegzi azokat, azaz be tudnak kerülni a szervezet belsejébe – olvasható a cikkben.

A professzor szerint ugyanakkor elég nagyon kevés polónium (a cikkben néhány sószemnyi mennyiségről beszél) a halálos végkimenethez. A radioaktív anyag a gyomor- és bélrendszerbe jut, ahol gyorsan megöli a bélfalak sejtjeit. Ezt hányás, belső vérzés, s óriási fájdalmak követik.

„Olyan volt ez, mintha belső szerveit túlzott napsugárzás érte volna, s így azok elkezdtek volna hámlani” – írta a cikkben. A professzor szerint ha a dózis elég nagy, a halál biztosan bekövetkezik, s az orvosok semmit sem tehetnek: legfeljebb a beteg szenvedéseit próbálhatták meg enyhíteni némileg.

A polónium – noha a közvélemény számára eddig többé-kevésbé ismeretlen anyag volt – az iparban eléggé elterjedt izotóp: például a levegő ionizálására használják.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik