Külföld

Az autonómiáról tárgyaltak a román parlamentben

admin
admin

2006. 12. 04. 19:23

Első ízben tanácskoztak a román parlament épületében az autonómiáról magyar és román politikusok, szakértők, egyetemi tanárok, politológusok és újságírók.

Milyen politikai, pénzügyi és társadalmi feltételei vannak az autonómiának, veszélyezteti-e az a román állam egységét, mennyire szabad érzelmi alapon kezelni ezt az ügyet, lehet-e objektív módon közelíteni e témához, s milyen összefüggésben áll az autonómia az európai integrációval? – ezek voltak a fő kérdések a beszélgetésen.

A tanácskozás újdonság volt a maga nemében, hiszen először rendeztek e tárgyban a román törvényhozó testület falai között kerekasztal-beszélgetést, ráadásul román kezdeményezésre. Ugyanis – mint arról Eckstein-Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora az MTI-nek a tanácskozás színhelyén elmondta – a Román Akadémiai Társaság (SAR) állt elő az ötlettel, felkérve társszervezésre az RMDSZ Szabadelvű Kör Platformját. Az előadók főleg arra összpontosították figyelmüket, hogy megvalósításuk esetén milyen hatással lennének az autonómiatervezetek a többség és a kisebbség kapcsolatára.

Varga Attila képviselő jogászként arra próbálta ráirányítani a figyelmet, hogy milyen hibákat követnek el Romániában az autonómiáról vitázó felek. Helytelennek tartotta, ha egy autonómiatervezetet zsigerből utasítanak el egyes politikai erők, figyelmen kívül hagyva, hogy Európában számos példa létezik az autonómiára. Szerinte az is hiba, ha egy tervezet nem eléggé mélyrehatóan kidolgozott. Hangsúlyozta, hogy az autonómia nem veszélyezteti Románia területi épségét és szuverenitását, a szubszidiaritás elvén alapul, és garancia lehet arra, hogy számos társadalmi konfliktust megoldjanak.

Bíró Béla egyetemi tanár szembeállította egymással a nemzetállam és a multikulturális állam fogalmát. Emlékeztetett, hogy a román alkotmány nemzetállamként határozza meg Romániát, noha ez az ország nem homogén, több nemzetiség, több kulturális és etnikai közösség alkotja.

Bakk Miklós, a Babes-Bolyai Tudományegyetem Politikai Tudományok Karának adjunktusa és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) alelnöke arra helyezte a hangsúlyt: az autonómia alapvető közösségi jog, nem kezelhető puszta “közpolitikai” kérdésként. Sorin Ionita, a Román Akadémiai Társaság kutatási igazgatója vetített előadás keretében próbálta kifejteni, hogy a jelenlegi székely megyék (Hargita, Kovászna, Maros) autonómiájának megteremtése nem szüntetné meg a pénzügyi függést a központi költségvetéstől.

Érvek, ellenérvek hangzottak el mind a magyar, mind a román résztvevők részéről. Antal Árpád RMDSZ-es képviselő Székelyföld gazdasági helyzetét próbálta árnyaltan érzékeltetni éppen az autonómia hasznosságát alátámasztva. Valeriu Tabara demokrata párti képviselő (akit a közvélemény korántsem az “etnikai alapú” autonómia híveként ismer), a “bezárkózás” elvét helytelenítette, ki nem mondottan utalva ezzel a területi autonómia iránti igényekre.

Szenzációsnak nevezte ezt a vitát az MTI-nek a rendezvény után Bíró Béla. Végre nyugodtan, indulatok nélkül lehetett beszélni egy olyan kérdésről, amiről eddig kizárólag csak zsigeri megnyilatkozások hangzottak el – mondta. Még a legelfogultabb román résztvevő – azaz az egykori nacionalista Román Nemzeti Egységpárt volt elnöke, Valeriu Tabara – szájából is kulturált, civilizált felszólalás hangzott el – tette hozzá.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.