Külföld

Bekerült a Vajdaság ügye az EP bővítési stratégiájába

admin
admin

2006. 03. 16. 16:18

A magyar módosító javaslat nyomán bekerült a Vajdaság etnikai sokszínűségének megőrzése az Európai Unió bővítési stratégiájába. A csütörtökön elfogadott jelentés ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy az elakadt uniós alkotmányozási folyamat határt szabhat a további bővítésnek is.

Elmar Brok külügyi bizottsági elnök jelentéséről szavazva a parlament elfogadta Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) azon módosító indítványát, amely szerint az EP “megállapítja a vajdasági régió jelenlegi többetnikumú jellege megőrzésének stratégiai fontosságát”.

A dokumentum bevezető része egy másik – Becsey Zsolt, Gál Kinga, Schöpflin György (mind Fidesz-MPSZ), valamint a szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád kezdeményezte – módosítás értelmében hivatkozik a parlament két korábbi, Vajdaságot érintő állásfoglalására és a 2005. januári-februári tényfeltáró misszió beszámolójára is.


A kisebbségek védelme


A jelentés vitájában Szent-Iványi István (SZDSZ) azt mondta, hogy az egyes balkáni országok megítélésénél az egyéni teljesítményeket kell mérlegelni, semmilyen blokkszemléletet és összekapcsolást nem szabad elfogadni. Tabajdi Csaba (MSZP) kérte képviselőtársait, “támogassák azokat a magyar módosító indítványokat, amelyek a Vajdaság multietnikus jellegének megőrzését, a kisebbségek védelmét, a tartományi autonómia szélesítését célozzák”.

A Brok-jelentés részletesen foglalkozik a Törökország, Horvátország, Macedónia, valamint az egyéb nyugat-balkáni országok helyzetével. Az EP “megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Unió bővítési stratégiája által nyújtott ösztönzés megkérdőjelezhetetlenül hozzájárult a reformok beindításához Törökországban, Horvátországban és az összes nyugat-balkáni országban”. A nyugat-balkáni országok jövőbeni csatlakozása Európa hidegháború utáni újraegyesítésének következő szakasza – áll a dokumentumban.

Kettős mérce

Tabajdi Csaba kifogásolta, hogy az unió “sokszor kettős, sőt hármas mércét alkalmaz, amikor teljesen mást ír elő, mást vár el két tagjelölt államtól, miközben saját tagállamaitól szinte semmit nem kér számon kisebbségi ügyekben”. “A Macedóniában élő albánok egy fegyveres felkelést követően a legszélesebb körű közigazgatási, sőt területi autonómiát kaptak, míg Románia esetében a Székelyföldön élő közel egymillió magyar esetében az unió nem szorgalmazza a területi autonómiát. Koszovónak függetlenséget ígér, de Vajdaságnak még a Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő által elvett autonómiát sem javasolja” – fogalmazott Tabajdi.

Szent-Iványi István a parlamenti vitában aggasztónak nevezte, hogy a tanács javaslata alapján a nyugat-balkáni országok kevesebb támogatáshoz jutnának jövőre és az azt követő években, mint eddig, ez pedig “a csatlakozási folyamat egészének a hitelét vonja kétségbe”.

Becsey Zsolt szerint módosító javaslatának elfogadásával az EP kimutatta: következetes abban, hogy a Vajdaság sorsát, mint az EU-szerb viszony egyik elemét tekintse. Az említett módosításokkal gyarapodott az EU azon hivatalos dokumentumainak köre, amelyek nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkoznak – úgy vélte, ez a kör “a magyar EP-képviselők csatlakozás óta kifejtett tevékenysége ellenére is túl szűk”.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Miniature figures near Bitcoin physical coin. Futures on Bitcoins increased by more than 20% after their American debut on the Chicago Cboe Futures Exchange.  (Photo by Manuel Romano/NurPhoto)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.