Elmar Brok külügyi bizottsági elnök jelentéséről szavazva a parlament elfogadta Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) azon módosító indítványát, amely szerint az EP “megállapítja a vajdasági régió jelenlegi többetnikumú jellege megőrzésének stratégiai fontosságát”.
A dokumentum bevezető része egy másik – Becsey Zsolt, Gál Kinga, Schöpflin György (mind Fidesz-MPSZ), valamint a szlovákiai magyar Duka-Zólyomi Árpád kezdeményezte – módosítás értelmében hivatkozik a parlament két korábbi, Vajdaságot érintő állásfoglalására és a 2005. januári-februári tényfeltáró misszió beszámolójára is.
A kisebbségek védelme
A jelentés vitájában Szent-Iványi István (SZDSZ) azt mondta, hogy az egyes balkáni országok megítélésénél az egyéni teljesítményeket kell mérlegelni, semmilyen blokkszemléletet és összekapcsolást nem szabad elfogadni. Tabajdi Csaba (MSZP) kérte képviselőtársait, “támogassák azokat a magyar módosító indítványokat, amelyek a Vajdaság multietnikus jellegének megőrzését, a kisebbségek védelmét, a tartományi autonómia szélesítését célozzák”.
A Brok-jelentés részletesen foglalkozik a Törökország, Horvátország, Macedónia, valamint az egyéb nyugat-balkáni országok helyzetével. Az EP “megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az Európai Unió bővítési stratégiája által nyújtott ösztönzés megkérdőjelezhetetlenül hozzájárult a reformok beindításához Törökországban, Horvátországban és az összes nyugat-balkáni országban”. A nyugat-balkáni országok jövőbeni csatlakozása Európa hidegháború utáni újraegyesítésének következő szakasza – áll a dokumentumban.
Kettős mérce
Tabajdi Csaba kifogásolta, hogy az unió “sokszor kettős, sőt hármas mércét alkalmaz, amikor teljesen mást ír elő, mást vár el két tagjelölt államtól, miközben saját tagállamaitól szinte semmit nem kér számon kisebbségi ügyekben”. “A Macedóniában élő albánok egy fegyveres felkelést követően a legszélesebb körű közigazgatási, sőt területi autonómiát kaptak, míg Románia esetében a Székelyföldön élő közel egymillió magyar esetében az unió nem szorgalmazza a területi autonómiát. Koszovónak függetlenséget ígér, de Vajdaságnak még a Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő által elvett autonómiát sem javasolja” – fogalmazott Tabajdi.
Szent-Iványi István a parlamenti vitában aggasztónak nevezte, hogy a tanács javaslata alapján a nyugat-balkáni országok kevesebb támogatáshoz jutnának jövőre és az azt követő években, mint eddig, ez pedig “a csatlakozási folyamat egészének a hitelét vonja kétségbe”.
Becsey Zsolt szerint módosító javaslatának elfogadásával az EP kimutatta: következetes abban, hogy a Vajdaság sorsát, mint az EU-szerb viszony egyik elemét tekintse. Az említett módosításokkal gyarapodott az EU azon hivatalos dokumentumainak köre, amelyek nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkoznak – úgy vélte, ez a kör “a magyar EP-képviselők csatlakozás óta kifejtett tevékenysége ellenére is túl szűk”.
