Eritreai kormányforrások egyelőre nem kommentálták a kiutasítás hírét, Addisz-Abebában viszont ENSZ-képviselők megerősítették az aszmarai kormánydöntésről szóló információkat. A nyugatiak kiutasításáról minden indoklást nélkülöző levélben tájékoztatták az ENSZ addisz-abebai misszióját – írja a BBC.
Kiéleződő határviták
Etiópia és a belőle 1993-ban – harmincéves gerillaháború után – kiszakadt Eritrea 1998 és 2000 között háborút vívott egymással, amelyben hetvenezren haltak meg. A két országot szétválasztó vonalat egy független nemzetközi határbizottság jelölte ki, de a végleges határ kijelölése még várat magára az Eritrea és Etiópia között szűnni nem akaró határviták miatt.
A két szemben álló ország közötti – 25 kilométer széles, ezer kilométer hosszú – demilitarizált övezetben az UNMEE nevű ENSZ-misszió 3300 katonája biztosítja a fegyverszünetet, valamint a 2000-ben megkötött békemegállapodás tiszteletben tartását.
A határviták mellett a feszültséget növeli az is, hogy Eritrea erőteljesen támogatja az Ogadeni Nemzeti Felszabadítási Front (ONLF) lázadószervezetet, amely az Etiópiától való függetlenségért harcol. Az elmúlt hetekben mindkét afrikai ország csapatösszevonásokat hajtott végre a határon, ami az újabb háború kitörésének veszélyét növeli. Eritrea már korábban korlátozta az ENSZ-békefenntartók mozgásterét, amiért a világszervezet novemberben büntetőintézkedésekkel is megfenyegette Aszmarát.
Alig néhány amerikai és európai szolgál az etiópiai–eritreai kontingensben, főként katonai megfigyelőként. Az ENSZ-csapatok katonái és megfigyelői közel negyven országból érkeztek, továbbá az ENSZ 191 polgári alkalmazottja és 74 önkéntese dolgozik a térségben. Egyelőre nem teljesen világos, pontosan kiknek is kell távozniuk Eritreából.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
