Külföld

Bush demokrácia-leckékkel idézi a békekötést

admin
admin

2005. 05. 06. 15:45

A második világháború európai lezárásának hatvanadik évfordulójára időzítette régiós demokrácia roadshowját az amerikai elnök. Miközben Putyin a Balti államokat okítja történelemből, az amerikai elnök beköszön mindkét oldalra.

Hatvan évvel ezelőtt 1945. májusában 8-áról 9-ére virradó éjjel írták alá Berlinben a Németország feltétel nélküli kapitulációjáról szóló okmányt. Európában azóta május 8-a, az egykori Szovjetunió területén május 9-e azóta a győzelem napja.

Az évfordulós megemlékezéseket fűszerezi a Balti államok és az egykori Szovjetunió viszonyának diplomáciai diskurzusa, valamint az amerikai elnök ötnapos európai demokrácia roadshowja is. Ez utóbbi a CNN újságírója szerint egyedülálló abban az értelemben, hogy George Bush összes találkozója és beszédei egy témát járnak körbe: a demokrácia előretörését a múltban és napjainkban. Ennek keretében a második hivatalát töltő politikus részt vesz Moszkvában a második világháború európai lezárásának 60. évfordulója alkalmából tartandó díszszemlén, előtte és utána pedig tiszteletét teszi a kommunizmus bukásával függetlenné vált Grúziában illetve Lettországban.

Az időzítés fonákságát jelzi a Balti államok és Oroszország között nemrég újra fellángolt történelemértelmező polémia, melynek legújabb hozzászólásában Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy nem tartja szükségesnek a bocsánatkérést a balti államoktól szovjet megszállásuk miatt, és az ezzel kapcsolatos spekulációk beszüntetésére szólított fel. Német tévétársaságoknak nyilatkozva az orosz államfő emlékeztetett rá, hogy 1989-ben a Szovjetunió legfőbb népképviseleti szerve határozatban ítélte el a Sztálin és Hitler közti 1939-es, a balti országok szovjet megszállásához vezető megállapodást, amelyről azt is kimondta, hogy Sztálin személyes, a szovjet nép érdekeivel ellentétes döntése volt.

Az amerikai elnök moszkvai látogatása újabb közeleledést jelent a két ország kapcsolatában, azonban továbbra is számtalan olyan téma akad, mely minden valószínűség szerint jobb a békesség alapon, nem kerül napirendre a két politikus találkozóján. Ezek közé tartozik Moszkva venezuelai illetve szíriai fegyvereladásai, Irán, Észak-Korea és a Közel-Kelet kérdése, valamint az oroszok félelme attól, hogy az Egyesült Államok növekvő befolyása nyomán csökken politikai és katonai hatalmuk a régióban

Eljött a pillanat, hogy megértsük, a béketeremtésben minden generációnak ki kell vennie részét – e szavakkal indult idei harmadik európai útjára George Bush, aki Moszkván kívül is könnyen beleszaladhat egy-két rázós helyzetbe a generációk okítása közben. Lettországban szinte kikerülhetetlen a Kelet-Közép-Európát sújtó amerikai vízumpolitika kérdése, a grúz elnök pedig már jelezte, hogy kíváncsian várja az elnök válaszát arra vonatkozóan, vajon ígéretéhez híven közbenjár-e Putyin elnöknél az orosz csapatok grúziai kivonásának érdekében.

George Bush diplomáciai körútja során nem hanyagolja el országa, a demokrácia zászlaja alatt megkezdett közel-keleti küldetésének népszerűsítését sem, időt szakít arra, hogy megemlékezzen a második világháborúban a nyugati hadszíntéren elesettekről Hollandiában egy olyan országban, ahol az iraki invázió óta finoman szólva sem tartozik Bush a legnépszerűbb politikusok közé.

Stephen Hadley nemzetbiztonsági főtanácsadó a fehér házi tudósítóknak adott előzetes tájékoztató során azt mondta, hogy az úti célok kiválasztásával nem akartak üzenetet küldeni Európának vagy Oroszországnak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.