Külföld

Balkáni közös piac – Európa kihívása

admin
admin

2003. 01. 24. 10:33

A balkáni közös piac kialakulásának talán soha nem voltak ilyen kedvezőek a feltételei. A tavalyi koppenhágai EU-csúcs ugyanis nem csupán az eddig reflektorfényben álló kiemelt tagjelöltek csatlakozásáról döntött, hanem a nyugat-balkáni országokat is legalább évtizede nem látott egységbe kovácsolta. Ráadásul, Románia és Bulgária európai felzárkózásának késlekedése akár évtizedes jövőt is jósolhat a poszt-jugoszláv államok piacgazdasági erőfeszítései nyomán formálódó balkáni szabadkereskedelmi megállapodásoknak.



Egy levél következményei


Nem kis meglepetést keltett ugyanis, hogy a csúcsra közös levelet írtak a korábbi harcoló felek, így Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina, továbbá csatlakozott hozzájuk a gazdasági potenciálját tekintve addig alig komolyan vehető Macedónia és Albánia. Ebben azt kérték, az EU jelölje meg a csatlakozási tárgyalások feltételeit, s azok megkezdésének várható időpontját.


A közös kérést méltányolták az unió vezetői. A válaszban, persze, nyilván szerepet játszott az Egyesült Államok által favorizált, ám Európában nem eléggé szalonképes Törökország megversenyeztetésének lehetősége. A körülmények szerencsés közrejátszása folytán a Nyugat-Balkán váratlan lehetőséget kapott, hogy belátható történelmi távlatban Európához csatlakozzon. Ráadásul ezt az elvi lehetőséget rögtön gyakorlatilag hasznosítható előnnyé változtatta az idén soros görög EU-elnökség.


Az Európán kívüli élet 

Furcsa paradoxon, hogy miközben a balkáni államok az Európai Unióba igyekeznek, gazdasági erőfeszítéseik éppen azt bizonyítják, hogy “van élet Európán kívül”. A hosszú előszobázás és a felzárkózási kényszer által inspirált, ugyanakkor a háború utáni újjáépítési periódus lévén lehetővé vált szokatlanul erős, s az Európai Unión belül jelenleg megvalósíthatatlan  gazdasági dinamika a szabadkeresekedelmi megállapodások rendszerével párosulva egységes piaccá formálhatja a Balkánt. Ez legalább akkora kihívás lehet egyszer Európának, mint az uniós felzárkózás a mai Balkánnak.  

A késlekedők erősítik a balkáni piacot 


A balkáni közös piac kialakulásához persze a poszt-jugoszláv államok gazdasági erőfeszítései önmagukban aligha lennének elegendőek. Az unió bővítése ugyanis szükségképpen új korlátokat teremt. Így például a küszöbön álló szlovén-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodás legfeljebb másfél évre szólhat, hiszen Szlovénia 2004-es csatlakozását követően nem alkalmazhat ilyen kedvezményeket unión kívüli államokkal szemben.


Más a helyzet a csatlakozás második körébe utalt Románia és Bulgária esetében. Az eredetileg 2007-re tervezett uniós csatlakozás, persze, ebben az esetben sem ígér hosszú perspektívát a balkáni szabadkereskedelemnek, de több jel arra utal, hogy későbbre tolódik a két ország felzárkózása. A Deutsche Bank jelentése szerint gazdasági szempontból Románia és Bulgária legfeljebb hét esztendő múlva, azaz leghamarabb 2010-ben áll majd készen a csatlakozásra, s a két ország ennél korábban még jelentős gazdasági növekedés esetén sem hozhatja be a többi tagjelölt országgal szembeni lemaradását.


A gazdasági fejletlenség mellett a csatlakozási tárgyalások sem haladnak úgy, ahogy az elvárható lenne: a harminc fejezetből Románia csupán tizenhatot zárt le, míg Bulgária huszonhármat. A februárban aláírásra kerülő jugoszláv-román szabadkereskedelmi megállapodás így várhatóan nem egy-két esztendőre szól majd, hanem vélhetően majd egy évtizeden át meghatározza a két ország gazdasági kapcsolatait.



Rég nem látott gazdasági pörgés


Románia felzárkózásának késlekedése nem jelenti ugyanakkor, hogy a gazdasági dinamika gyenge lenne, csak az országot Európától elválasztó szakadék nagy. A román gazdaság évi 4-5 százalékos gazdasági növekedést produkált, és ez várható a következő években is.


Hasonlóan élénk gazdasági fejlődés jellemzi az egész balkáni térség EU-n kívüli részét. A poszt-jugoszláv államok lassan újból felveszik egymással a gazdasági kapcsolatokat. Sajátos közvetítéssel persze. Jó jel, hogy a horvát INA ismét megjelenik a jugoszláv piacon, persze, nem véletlen, hogy a felvonulási terep Koszovó.


A kiközösítés után most magához térő Szerbia másik kapcsolódási pontja Montenegró. Az éppen a koszovói háború miatt elhidegült albán-jugoszláv viszony felmelegítésének alkalmas eszköze a Tirana és Podgorica közti egyre élénkebb kereskedelem, melynek motorja a térségben is kiugró növekedést produkáló, újból a külvilág felé forduló albán gazdaság. A hírek szerint februárban aláírják az albán-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodást is.


 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.