Újra módosulnak az adónyomozók tevékenységét meghatározó szabályok. Eközben az Alkotmánybíróság azt vizsgálja, törvényesen jött-e létre ezen szervezet.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) bejelentette: politikájában az inflációs célkitűzés követésére tér át. Reményei szerint két évvel az uniós csatlakozás után búcsút mondhatunk a forintnak, és jöhet az euró. De elég elszánt lesz-e a pénzromlás elleni harcban?
A magyar kereskedelmi televíziók bevételeik megszerzéséhez az európaiaknál kevesebb eszközzel rendelkeznek, akár a jelenlegimédiatörvényt, akár a benyújtott módosítást vesszük alapul.
Nemzetközi kapcsolatait kihasználva, a magyar adóhatóság főleg a vállalkozásokról érdeklődik, bár néha a magánszemélyek külföldi jövedelmeit is firtatja.
Lassul a növekedés, nem mérséklődik az infláció, rosszabbak az egyensúlyi kilátások. Veszélyeket jeleznek a legújabb makrogazdasági adatok és előrejelzések.
Átalakításra szorul a városi tömegközlekedés finanszírozása. A nagyobb cégek csak milliárdos veszteségek, a kisebbek trükközések árán tartják a felszínen magukat.
A sávszélesítés hátulütőjeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és rajta keresztül a költségvetés vaskosan - akár 100 milliárd forinttal is - ráfizethet a forint 2001-ben várható erősödésére.
A Budapestet is magában foglaló Közép-Magyarország régió gazdasági teljesítménye 1999-ben meghaladta az EU-átlagnak az uniós támogatások szempontjából kritikus 75 százalékát.
Talán már az idén versenyre kell kelniük a magyar távközlési társaságoknak az európai ágazatot eladósodottságba döntô harmadikgenerációs mobilszolgáltatásra jogosító engedélyekért.
Két év alatt több mint 40 milliárd forinttal támogatja a kormány az informatikai tudás elterjedését Magyarországon. A most induló pályázatokról és az infokommunikáció helyzetéről Stumpf István kancelláriaminiszter nyilatkozik.
A jegybank alapvetően változtatott a több mint hat éve működtetett árfolyamrendszeren. A széles intervenciós sáv erősíti a forintot, és így mérsékli az inflációt - remélik. De így lesz-e?
Rendteremtést ígért az egészségügyben Mikola István szakminiszter, az igazi szerkezetátalakítási reformot azonban a jelenlegi kormányzat sem meri magára vállalni. Luxuskörülmények közötti ellátásra viszont már ma is nyílik lehetőség.
Nagy meglepetéseket nem tartogat a pénzügyi tárca által elkészített Középtávú Gazdaságpolitikai Program. Néhány kérdésben azonban eltolódott a hangsúly.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) mégsem adhat korlátlanul kölcsönt vállalkozásai elidegenítéséhez - döntött a múlt héten a parlament. Eközben a bank csendben másodszor is gazdát vált, és a Miniszterelnöki Hivatal felügyelete alá kerül.