Pásztor István
politikus, jogász, a VMSZ elnökségi tagja. Az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán végzett (198o). Egyetemi tanulmányai végeztével Szabadkán vállalati jogászként dolgozott (198o-1988), majd a szabadkai Közgazda-sági Kar keretein belül működő Informatikai és Szervezési Kutatóin-tézet igazgatója (1988-1995). A kilencvenes évek közepétől vállalkozó. Két mandátumban képviselő a Vajdasági Képviselőházban (1996-2oo4), képviselő a Szövetsé-gi Parlament Alsóházában (1996-2ooo). A Vajdasági Végrehajtó Tanács (Kormány)gazdasági kérdésekkel megbízott alelnöke (2ooo-2oo4), Privatizációs és vállalkozásfejlesztési titkár (2oo2-2oo4, 2oo4-). Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács Intézőbizott-ságának elnöke (1999-2oo3). A Vajdasági Gazdaság-fejlesztési Stratégia (IRDP) kidolgozását és megvalósítását koordináló testület illetve iroda vezetője.
Az elnökválasztási kongresszus elé kerülő listán az Ön neve szerepel majd az élen és sokan már most úgy tekintenek Önre, mint a Vajdasági Magyarok Szövetségének (VMSZ) következő elnökére. Mit szól az ezzel kapcsolatos találgatásokhoz? Úgy vélem, hogy a VMSZ érdekérvényesítéséhez nem feltétlenül szükséges a kormányzati szerepvállalás, tekintettel arra, hogy csupán három képviselővel vagyunk jelen, így nem tudunk jelentős befolyást gyakorolni a kormányra. Ráadásul kormányzati szereplőnek lenni számos olyan kérdésben elkötelezettséget jelent, melyben a VMSZ álláspontja nem feltétlenül azonos a szerb demokratikus pártokéival.
Az elnökségemről szóló értesüléseket sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, mivel erről sem testületi, sem személyes döntés eddig nem született. A kongresszusra valószínűleg másfél két hónap múlva kerül sor, de leghamarabb tíz nap múlva derülhet fény az új elnök személyére. A verseny egyébként még egyáltalán nem lefutott, sőt, versenyről sem beszélhetünk a szónak abban az értelemben, hogy bár több személy neve felmerült, nincsenek konkrét jelöltek, akik hivatalosan indulnának a posztért.
A választásokon a VMSZ egyedüli magyar pártként került be a parlamentbe három képviselővel és a vártnál némileg gyengébben teljesített. Elnöksége esetén milyen változtatásokat hajtana végre a VMSZ politikájában?
A VMSZ politikájának tartalmát és retorikáját is meg kell újítani, méghozzá azzal, hogy nyitunk a civil szféra felé. Ezt úgy tudjuk megvalósítani, ha a hagyományos kisebbségi témák mellett a vajdaságiakat érintő egzisztenciális kérdésekkel, például a munkahelyteremtéssel is érdemben foglalkozunk, és próbáljuk helyzetbe hozni a helyi önkormányzatokat.
Jóllehet a választásokon a legtöbb szavazatot a Radikális Szerb Párt kapta, várhatóan a demokratikus pártok koalíciója alakíthat majd kormányt. Ön szerint milyen esélye van a VMSZ-nek arra, hogy bekerüljön a szerb kormányba?
A jelenlegi helyzetben azt mondhatom, hogy határozottan van esély arra, hogy a VMSZ kormányzati tényező legyen. A Tadic-féle Demokrata Párt és a Szerbiai Demokrata Párt részéről is érkeztek már felénk olyan jelzések, mely szerint fontosnak tartják, hogy a kisebbségi magyar képviselők is részt vegyenek a megalakuló koalícióban. Ebben a kérdésben azonban azt is vizsgálni kell, hogy a VMSZ számára vajon az lenne-e a legkedvezőbb, ha konkrét szerepet vállalna a leendő szerb kormányban.
A kormányzati szerepvállalást azonban sok egyéb körülmény is befolyásolni fogja, és ne feledjük, hogy a koalíciós tárgyalásoknak még igencsak az elején járunk. Habár a következő szerb kormány összetételével kapcsolatban még sok a nyitott kérdés, az bizonyos, hogy a VMSZ a demokratikus parlamenti többséget fogja támogatni és onnan fogja képviselni a vajdasági magyar közösség többségének érdekeit.
Szerbia novemberben új alkotmányt fogadott el, melynek életre hívása a most alakuló új kormány feladata. Kormányon vagy azon kívül milyen eszközei lehetnek a VMSZ-nek a vajdasági autonómiáért folytatott harcban?
Mindenképpen parlamenti eszközökről van szó, az új szerb alkotmány pedig az eddigieknél nagyobb mozgásteret biztosít számunkra, ezt kell tartalommal megtöltenünk és támogatókat keresnünk elképzeléseinkhez. Úgy vélem, hogy a Liberális Demokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és esetleg a Demokrata Párt is segítséget nyújthat autonómia-törekvéseinkben, melyeknek megvalósítását a VMSZ létrejöttének pillanatától a legfontosabb célnak tekintjük.
A VMSZ választások előtt megfogalmazott programjában többek között Szerbia uniós csatlakozásának megkezdését is első helyen említette. Mennyiben befolyásolhatja az EU-tagság a vajdaságiak helyzetét?
A választások előtt 12 pontban összegeztük azokat a témákat, melyek a Vajdaság sorsa szempontjából meghatározóak, és amelyek mentén tevékenykedni szeretnénk. Ezek között nem lehet fontossági sorrendet felállítani, de az unióhoz valós csatlakozás a feltétlenül a prioritások között van. Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozása, illetve az ehhez kapcsolódó tárgyalások felgyorsulása azért is fontos, mert segít megváltoztatni az országról alkotott képet, a térség pedig a külföldi befektetők fókuszába kerülhetne.
A nemzetközi közvélemény érdeklődésének középpontjában most leginkább Koszovó sorsa áll, a tartomány státusát rögzítő rendezési javaslat lassan végső stádiumba kerül. Mi lenne a VMSZ számára legelőnyösebb forgatókönyv?
A VMSZ elsősorban abban érdekelt, hogy a rendezés mielőbb bekövetkezzen és minél kisebb mértékben okozzon skizofrén állapotot Szerbia számára. Ezen kívül a Vajdaság egésze számára kulcsfontosságú, hogy a koszovói szerbek továbbra is Koszovóban maradhassanak, és ne induljon meg egy migrációs hullám. Remélem, hogy a koszovói rendezéssel elindul Szerbiában egy olyan folyamat, mely által a történelmi sérelmekről fokozatosan az európai jövő felé terelődik a hangsúly a közéletben, ez lenne a Vajdaság szempontjából is a legelőnyösebb.
