Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult az Európai Parlament öt meghatározó politikai csoportjának vezetője, hogy kifejezze „mélységes aggodalmát” a legutóbbi magyarországi jogalkotási fejleményekkel kapcsolatban – írja a Népszava.
A kereszténydemokraták, a szocialisták, a liberálisok, a zöldek és a szélsőbaloldaliak szerint a közoktatásban foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvénytervezet és a közérdekű bejelentők védelméről szóló törvény aktualizálása – amely lehetővé tenné, hogy az állampolgárok bejelentést tegyenek a magyar életmóddal ellentétes tevékenységekről – hozzájárulnának a jogállamiság, az alapvető jogok és a demokrácia további romlásához Magyarországon.
A pedagógusi státusztörvény jelenlegi formájában nem csak a 100 ezer tanárt érintené súlyosan, hanem az 1,3 millió gyerek minőségi oktatáshoz való hozzáférését. A panasztörvényként elhíresült jogszabály hatályba lépése pedig komoly veszélyt jelentene az LMBTQI emberek jogaira és a véleménynyilvánítás szabadságára — áll a levélben, amelyet a Zöldek politikai csoportja kezdeményezett, és amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is eljuttatott lapunkhoz.
Az öt frakcióvezető véleménye szerint ha az Országgyűlés a jelenlegi formájában fogadná el a törvényeket, akkor Magyarország szembemenne azokkal a vállalásokkal, amelyeket az 5,8 milliárd eurós helyreállítási támogatáshoz és a 22 milliárd eurós felzárkóztatási alaphoz való teljes hozzáférése érdekében tett.
Mint írják, a kormány a 97 oldalas státusztörvény tervezetének nyilvános vitájára hat napot szánt, ami az aláírók szerint sérti a „jogalkotás minőségének javítása” keretében vállalt kötelezettséget. Az eljárás ugyancsak sérti a „tanári hivatás vonzerejének javítására” tett magyar vállalást.
Kitérnek arra is, hogy mivel a stáusztörvényben szereplő rendelkezések az akadémiai szabadság egyértelmű romlásához vezetnének, ezért a kohéziós támogatások egy részének folyósítását ezek visszavonásához kell kötni, javasolják a frakcióvezetők, akik szerint a magyar jogállamiság veszélyeztetése miatt elindult hetes cikkelyes eljárás keretében a tagállami kormányoknak sürgősen ajánlásokat kell tenniük az Orbán-kormány számára. Végül felkérik az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt annak vizsgálatakor, hogy a közérdekű bejelentőkről szóló uniós irányelv magyarországi átültetése megfelel-e az EU Alapjogi Chartájában foglaltaknak. Novák Katalin köztársasági elnök pénteken elutasította a panasztörvény aláírását és visszaküldte a parlamentnek. A tanárok és diákok pedig hétfőn is sztrájkolnak és tiltakoznak a státusztörvény ellen.
A frakcióvezetők hozzátették:
Az egyenlőség, az emberi méltóság és az alapvető jogok az EU alapításának központi elemei, és bízunk az Ön elkötelezettségében, hogy hatékony lépéseket tesz, ha egy tagállam szándékosan megsérti ezeket az uniós értékeket.
