2024. január 1-jétől a fogyasztók a pultvonal feletti területen kizárólag a dohánytermékek számára biztosítanak megjelenítési lehetőséget a jogszabályok a dohányboltokban.
Lapunk értesülései szerint a dohánypiaci szereplők a törvénymódosítást túl általánosnak tartják, ezért jogértelmezést sürgetnek. A problémát az jelenti, hogy a szövegezésből nem derül ki egyértelműen, hogy a trafikokban értékesíthető nem dohánytermékeket – ilyenek például a sörök, az üdítők és az energiaitalok – miként kell majd elhelyezni az üzletekben. Bár a pultvonal felett, a pulton belül ezeket jellemzően nem tárolják, egyelőre az sem tiszta egyes beszállítóknak, hogy az általuk biztosított hűtőket ki kell-e majd cserélni. És ha igen, akkor üzletileg megéri-e még nekik.
Piaci forrásunk úgy fogalmazott, a jogszabály-módosítás jelenlegi értelmezése szerint aki eddig korlátozás nélkül megjelenhetett a dohányboltokban, azt is szabályozhatják majd, sőt
A 24.hu megkereste Lengyel Antalt, a Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetségének elnökét azzal kapcsolatban, hogy ők miként látják a jogszabályt. Arra a kérdésre, tudna-e példákat mondani, hogy értelmezésük szerint mivel nem találkozhatnak majd jövőre a pult felett a fogyasztók, Lengyel azt felelte, könnyebb azt meghatározni, hogy mivel találkozhatnak.
Rámutatott, a törvényi rendelkezés úgy fogalmaz, hogy „a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan kizárólag dohánytermék jeleníthető meg.” A dohánytermék fogalmába pedig csak azok a fogyasztható termékek tartoznak bele, melyek akár csak részben is dohányt tartalmaznak, így
- a cigaretta,
- cigarettadohány,
- szivar,
- szivarka,
- pipadohány
- és más fogyasztási dohány,
- továbbá a füst nélküli dohánytermékek
- és az új dohánytermék-kategóriák.
Ennek megfelelően a jogszabály nyelvtani értelmezése szerint nem jeleníthető meg például hevítőkészülék, öngyújtó, cigarettahüvely, cigarettapapír és dohányzási célú gyógynövénytermék sem, mutatott rá. Megítélésük szerint azonban a jogalkotói szándék feltehetően nem arra irányult, hogy a bolt teljes területéről pultvonal fölött eltűnjenek ezek a termékek.
Abban egyetértett piaci forrásunkkal, hogy a jogszabályi rendelkezés alkalmazási köre és következményei a jelenlegi szövegállapotból még nem láthatók pontosan előre, így az előírások tisztázása, vagy végrehajtási útmutatás kibocsátása lehet szükséges.
Egyeztetést kezdeményeztünk és a jogszabályi előírások értelmezését kérjük a felügyeleti hatóságtól annak érdekében, hogy a dohányboltot üzemeltetők tudják ehhez igazítani a magatartásukat. Mivel ezeknek az előírásoknak a hatályba lépése csak 2024-ben fog megtörténni, így még kellő idő áll rendelkezésre az értelmezési kérdések tisztázására és a felkészülésre is
– fogalmazott.
A pontosításra már csak azért is szükség van, mert a forgalmazható termékek körét hiába nem szűkítette a jogalkotó, a jogszabályszöveg nyelvtani értelmezéséből következően a rendelkezés érinti a szerencsejáték-termékeket is. Márpedig a sorsjegyeket és szelvényeket a dohányboltok a pulton vagy afelett tárolják. Lengyel ezzel kapcsolatban elismételte, vélhetően nem ezek eltávolítása lehetett a jogalkotó célja, így bíznak abban, hogy a jogszabályszöveget még pontosítják.
Búcsúznak a karakteres ízű hevítésre szánt dohánytermékek
A dohányipart érintő másik jelentős változás, hogy az Európai Bizottság döntésének értelmében október 23-ától tilos lesz a hevített dohánytermékek esetében is az ízesített termékek forgalomba hozatala. A 24.hu értesülései szerint a változtatás ugyan megdöbbentette a fogyasztókat, a piac jó ideje készült erre.
Az Európai Unióban jelenleg a 2014-ben elfogadott dohányirányelv a hatályos, ebben szerepel, hogy a meghatározó, jellegzetes ízesítésű dohánytermékek forgalmazása tilos. Ezzel azt kívánják elérni, hogy a dohányzás kevésbé tűnjön vonzónak a fiatalok számára. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
ez vezetett a mentolos cigaretták betiltásához is. A dohányirányelvben ugyanakkor tettek kivételeket, ennek értelmében a következő intézkedésig a hagyományos cigarettákon és a vágott dohánytermékeken kívül minden másra felmentést adtak.
Ezek a mentességek addig élnek, amíg az Európai Bizottság szignifikáns változást le nem ír a jelentésében. A feltételek közül az egyik, hogy addig érvényes a mentesség az említett dohánytermékekre, amíg a piaci részesedésük el nem éri a 2,5 százalékot. Mivel a hevítéses dohánytermékek esetében ez megtörtént, Brüsszel a jogával élve változtatott is.
A tilalom csak azokra a hevítésre szánt termékekre vonatkozik majd, melyeknek az aromája elfedi a természetes dohányízt. Úgy tudjuk, konkrét lista nincs arról, hogy mi minősül meghatározó ízesítésnek, így
Forrásunk ugyanakkor arról beszélt, a gyártók tisztában vannak azzal, hogy melyik terméket ízesítik olyan mértékben, hogy az már elfedje a dohányízt, és egyértelműen érzi is a fogyasztó rajtuk, így ennek az értelmezéséből várhatóan nem lesz komolyabb vita, ahogy annak idején a hagyományos cigaretták esetében sem volt. Ráadásul „kellő számú ellensége is van mindenkinek, hogy a hiányosságok miatt bejelentsék őket”, így végképp nem éri meg kockáztatni. Lengyel Antal kérdésünkre egyébként azt mondta, nincs pontos adatuk az ízesített termékek arányára a hevített dohánytermékeken belül, de tapasztalataik szerint népszerűbbek, mint a nem ízesített hevített dohánytermékek.
Ez elméletben akár azt is jelenthetné, hogy mivel olyan termékeket vonnak ki a forgalomból, amiket több százezren szívnak, drasztikusan visszaeshet a fogyasztók száma, de a mentolos cigaretták elkaszálása után sem ez történt, a dohányzók jellemzően kerestek más alternatívát helyette.
Az Európai Bizottság által meghatározott október 23-i céldátum egyébként rugalmas. A korábbi uniós szabályozásoknál is előfordult, hogy egy tagország előbb vagy éppen egy hónappal később adaptálta saját jogrendszerébe a módosítást. Olaszország például már be is jelentette, hogy már a nyártól betiltják a meghatározó ízesítéssel ellátott hevítésre szánt dohánytermékeket.
Hogy Magyarországon ez pontosan mikor történik meg, egyelőre nem tudni, ugyanis a jogszabályokba még nem ültették át az Európai Bizottság rendeletét.
