Megállás nélkül nő a hevítéses dohánytermékek fogyasztása Magyarországon, miközben a hagyományos cigaretták piaca lassú mértékben, de zsugorodik, derül ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) adataiból. A 24.hu által kikért statisztikák szerint a Magyarországon 2019 áprilisától ismert hevítéses dohánytermékek értékesítése hónapról hónapra egyre magasabb számokat produkál.
Éves összevetésben is rendkívül szembetűnő a növekedés. 2020-ban 802 millió, 2021-ben pedig majdnem dupla ennyi, 1594 millió szál hevítésre szánt dohánytermék fogyott Magyarországon. Az már most kijelenthető, hogy a 2022-es is rekordév lesz az értékesítés szempontjából, ugyanis az év első hét hónapjában már 1446 millió értékesített szálnál tartunk.
A hevítésre szánt eszközök értékesítése túl nagy kilengéseket nem mutat, ugyanakkor ebből nehéz is messzemenő következtetéseket levonni, ugyanis az itt feltüntetett szám nemcsak a dohányhevítő eszközöket, hanem a kiegészítő termékeket, különböző tartozékokat és tisztításra szolgáló eszközöket is magában foglalja.
Ami a hagyományos cigaretták piacát illeti, ha drasztikus mértékben nem is, de tendenciaszerűen csökken azok fogyasztása itthon. Mivel a cigarettázási szokásokban némi szezonalitás is felfedezhető (nyáron például évről évre több fogy), ezért érdemes 2020, 2021 és 2022 azonos hónapjait vizsgálni.
Ebből az látszik, hogy 2020-hoz képest tavaly volt egy nagyobb zuhanás, de a csökkenő trend idén is folytatódott, csak lassabb ütemben.
- 2020-ban az év első hét hónapjában 4,438 milliárd szál cigarettát adtak el,
- 2021-ben ugyanebben a vizsgált időszakban már csak 3,968 milliárd szálat,
- az idén pedig még kevesebbet, 3,836 milliárd szálat.
Ebbe a trendbe illeszkedik a finomra vágott fogyasztási dohány piaci helyzete is, ugyanis hasonlóan a hagyományos cigarettához, ezt a termékkört is egyre kevésbé vásárolják a magyarok a dohányboltokban. Itt szintén az előző év azonos hónapjához érdemes viszonyítani, és akkor jól látszik, hogy a 2020-as számok után 2021-ben és ahhoz képest 2022-ben is kevesebbet adtak el finomra vágott fogyasztási dohányból. A csökkenés kétéves időtávlatban 10 százalékos, tavalyhoz képest pedig 4-5 százalék körüli. Mennyiségre ez havonta 15-30 tonna mínuszt jelent az értékesítésben, ami pár száz grammos kiszerelésű termékek esetén nagyon komoly szám.
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága adataiban összességében kimondottan szembetűnő, hogy a dohánypiac egésze nem esett vissza. Ha ugyanis összeadjuk a hagyományos cigaretták, a finomra vágott fogyasztási dohány és a hevítéses dohánytermékek fogyasztását, ugyanott tartunk most, mint 2020-ban és 2021-ben. Arról nem szólva, hogy ezek mellett több új termék is betört a piacra, többek közt az elmúlt időszakban sokat emlegetett Elf Bar.
Mindezek alapján elmondható, hogy tömegeket nem bátorított a leszokásra az sem, hogy az eredeti elképzelés szerint elrettentés gyanánt egységes csomagolásba került több dohánytermék. A másik, kevésbé valószínű lehetőség az, hogy megközelítőleg annyian szoktak le, mint amennyien rászoktak a dohányzásra.
Pedig az infláció akár indokolhatná is, hogy az eddigieknél is többen mondjanak le erről a szokásukról. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az előző év azonos időszakához képest 9,9 százalékkal drágultak a dohányáruk, de egyes termékek esetében ennél is kiugróbb áremelkedést lehet tapasztalni.
A KSH adataiból kiolvasható, hogy amíg egy 20 darabos Multifilter cigaretta tavaly júliusban 1690 forintba került, egy évvel később 1980 forintot kellett adni érte, ami 17 százalékos áremelkedés. Ugyanakkor a Sopianae ára csak 90 forinttal nőtt. Ugyanebben az időszakban egy 40 grammos Pall Mall cigarettadohány 2260 forintról 2500 forintra drágult, ami szintén több mint 10 százalékos emelkedés.
Új termék lévén a hevítéses dohánytermékekről nem vezet statisztikát a KSH, de piaci forrásaink szerint itt is megközelítőleg 20 százalékos áremelkedés mellett nőtt brutálisan a fogyasztás.
Mint arról korábban írtunk, a hevítéses dohánytermékek piacán drasztikus változásokat eszközölne az Európai Unió. A cél, hogy azokat a termékeket, amelyeknél az ízesítés elfedi a természetes dohányízt, ne lehessen értékesíteni.
