Alig hűlt ki az RTL Klub stúdiója az újabb előválasztási miniszterelnök-jelölti vita után, a szerdai csörtét követően ismét egymásnak feszült a két állva maradt jelölt. A DK-s jelölt Dobrev Klára és a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje, Márki-Zay Péter ezúttal a Greenpeace környezetvédő szervezet és a HVG közös, online közvetített vitájában állt szembe egymással, természetesen a klímaváltozás témakörében (Címe: 2022: Klímaválasztás – mit gondol erről Dobrev Klára és Márki-Zay Péter? Moderál: Gergely Márton, HVG-főszerkesztő).
Fagyos klíma, forró klíma
Gergely kezdésnek elmondta, ugyan fagyossá vált a klíma a két jelölt között, de most a melegedő globális klímáról kellene beszélni. A két jelölt a környezetvédelemhez való személyes hozzáállásáról szólt először. A szelektív szemétgyűjtés, felesleges ruhavásárlás elengedése, szódagép használata, kerékpározás is előkerültek. Dobrev szerint az Európai Egyesült Államok és persze a szorosabb összefogás kell a klímakatasztrófa megelőzésére. Aprócska vita is volt arról, a DK EP-képviselői hány százalékos kibocsátás-csökkentést szavaztak meg az Európai Parlamentben.
Márki-Zay elmondta, a klíma- és környezetvédelem önálló minisztériumot kapna a kormányában. Dobrevtől amúgy megkapta, a Greenpeace nyári vonatkozó kérdéseire csak ő nem válaszolt a kormányfőjelöltek közül, Márki-Zay elnézést is kért. Kiderült, Dobrev a jövő nemzedék ombudsmanját is visszahozná. Felmerült a kiemelt beruházások példája, ami alapján Gergely szerint „tavakat betonoznak le”, és még Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején született. Dobrev szerint anno ez a törvény azért jött létre, hogy könnyebben lehessen uniós pénzeket elkölteni, „és ezt a Fidesz kegyetlenül kihasználta”, a törvénnyel visszaélt, a jogszabályt ezért kukázni kell. A 2010 előtti kormánynak Márki-Zay szerint katasztrofális múltja van e tekintetben.
Mennyire taksálják Paksot?
Paks II. is előkerült, ami Márki-Zay szerint a 2010 előtti kormány döntése volt. „Az atomenergiát tiszta energiának tartom”, kelleni fog a klímasemlegességhez – mondta a vásárhelyi polgármester, aki kiemelte szakmai tapasztalatát, többek közt az erőmű-üzemeltető EDF-nél végzett munkája miatt. Paks bővítésével részben a gazdaságossági kérdések merülnek fel nála, „nem az atomenergiával van bajom, hanem ezzel a konkrét szerződéssel” – érvelt Márki-Zay. Dobrev szerint „környezetvédelmi katasztrófa” Paks II. Komoly aggály a DK-jelölt szerint a helyszín, a Duna hőmérséklete stb., szóval le kell állítani a projektet. Ráadásul jönni fog a sok uniós pénz energiahatékonyságra, azt hasznosabban lehet majd elkölteni.
Szóba került a fosszilis energia kivezetése, momentán a mátrai erőmű, amit Mészáros Lőrinchez kötődő cégtől vett meg az állam. Az externáliák is mint fogalom bejött, magyarul azok a járulékos költségek, amik tágabb értelemben jellemzik az energiatermelési átállást (magyarán, mennyit kell az embereknek megfizetni a zöldülésből). Dobrev a globális minimumadót is támogatja, valamint a szennyező fizessen elvét is érvényesítené.
Rezsicsökkentés és autópöfögés
Felmerült kérdésként, a hatalmas szén-dioxid-kibocsátó Mollal mit kezdene egy új kormány. Dobrev kritizálta is a Molt, szerinte önmagában az nem segít semmin, hogy magyar cég, hiába fontos nemzetgazdaságilag. Állami szabályozással tolnák el a megújuló, fenntartható, tiszta működés felé. Erre adna támogatást, a horvát tengerparton szállodaépítésre nem. Márki-Zay tengerentúli élményeiről beszélt, hogy 2008-09 táján amerikai főnökei hirtelen hibrid autóra váltottak, amint felment az üzemanyagár. A rezsicsökkentést azért kritizálta, mert az túlfogyasztásra ösztönöz, káros a hatása a környezetvédelemre és igazságosságra – magyarázta Márki-Zay.
Ebbe egyszerűen muszáj belemennem, Péter, nem lehetsz ennyire érzéketlen.
Így fakadt ki a kisembereket védő-hangoztató Dobrev, aki szerint idősek a hazai autók, több üzemanyagot esznek ezek a kocsik, kellene támogatni az átállást a takarékosabb kocsikra. Eleve alanyi jogon járjon egy-két dolog, mint a vezetékes víz, vagy az áram egyfajta minimuma, de támogassák az – amúgy nem összehangolt – tömegközlekedés használatát is. „Nekünk nemcsak a szövegelés megy, hanem a munka is” – szúrt oda Márki-Zay, aki elmondta, Vásárhelyen bizonyos esetekben ingyenes a tömegközlekedés.
Az épületenergetika javítása mellett érvelt a vásárhelyi polgármester, aki szerint városában a szegregátumokban épp most hajtanak végre egy ilyen programot. Dobrev szerint a legnehezebb, hogy arra kérik az embereket, hogy mostantól közlekedjenek, öltözködjenek, egyenek, építkezzenek stb. másképp. Sok település és ember márpedig nem tudja anyagilag megtenni mindezt. „Ez nem populizmus, ez egész egyszerűen elementáris érdeke Magyarországnak” – mondta a DK-jelölt. Márki-Zay egy kanadai példával magyarázta, hogy az árakba bele kell építeni a környezetvédelmet, akár betétdíjat kivetni a műanyag palackokra. Ő a lehető legszigorúbban büntetné a szemét égetésével való fűtést, habár támogatni kéne az ezt a nyomor miatt végzőket a fenntartható fűtésben. Dobrev a mondat első részén fel is háborodott.
Mit vállal, ha kormányfő lesz?
Betétdíj, körforgásos gazdaság, épületszigetelés, közösségi közlekedés elektromosra átállítása, megújuló energia termelése (kiemelten a geotermikus energiáé) – sorolta Márki-Zay, miket tenne, ha miniszterelnökké válna. Dobrev a biodiverzitás kérdésére tért át. A hatalmas földbirtokokat szigorúbb szabályozással sújtaná. Fél attól, a 35 évre kiszervezendő hulladékkezelés fideszes haveri kezekbe kerül, és az új működtetők csak a pénzügyi részt fogják nézni, az ökológiait nem.
Márki-Zay megint odaszúrt, szerinte jobboldali ökopolitikát csináltak a 2010 előtti kormányok. Témát váltott, szerinte nem szabad betiltani a szélerőműveket, de támogatni se kell, nincs annyi szelünk, mint Dániának. Szerinte nonszensz, hogy Magyarországról több víz folyik ki, mint be, a vízmegtartást ösztönözni kéne. A városokba pedig minél nagyobb zöldfelületek szükségesek, mert azok csökkentik a hőmérsékletet. A vásárhelyi polgármester egyik helyi munkatársára hivatkozva, mintegy zárszóként kijelentette (linket tettünk erre, hogy érthető legyen):
Előzmények egy parázs októberből
Az elmúlt másfél hét igen parázs módon alakult a két jelölt között, főleg Karácsony Gergely főpolgármester és Párbeszéd-jelölt váratlan október 8-i visszalépése után. Karácsony egyből kiállt Márki-Zay mellett, és dióhéjban a következők történtek: míg a hódmezővásárhelyi polgármester napokon keresztül azzal vádolta a DK-t, hogy trollokat szabadított rá a kampányára, sőt a zsarolás vádját is bedobta, addig Dobrevék pont a vég nélküli, hazug vádaskodást és az ellenzéki szövetség szétverésének szándékát rótták fel Márki-Zaynak. Ez tetőzött a szerdai tévévitában is, ahol Márki-Zay sokadszorra is jelezte, nem tartja Orbán Viktor ellen esélyesnek Dobrevet (férje, Gyurcsány Ferenc miatt), míg Dobrev alkalmatlannak nevezte Márki-Zayt a miniszterelnök(-jelölt)i posztra.