Közélet

Könnyítés helyett megnehezíti a gyászolók helyzetét Kásler minisztériuma

Felesleges adminisztratív kört futtatna a kormány a hozzátartozójukat elvesztő családokkal. Gyaníthatóan azért, mert elfelejtettek törvényt módosítani. A Magyar Orvosi Kamara hiába jelezte a problémát, Kásler Miklósék egyelőre hallgatnak.
Korábban a témában:

Újabb, felesleges adminisztratív kitérővel bonyolódhat a hozzátartozójukat elvesztő családok helyzete, ha az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) március 1-jéig nem rendezi a hamvasztás szabályainak megváltoztatásával kialakult törvényi bizonytalanságokat. A problémákat a Magyar Orvosi Kamara (MOK) egy hete jelezte a tárca egészségügyi államtitkárságának, onnan azonban egyelőre semmilyen visszajelzést nem kaptak — tudta meg a 24.hu.

Decemberben egy kormányrendelettel módosították a hamvasztás szabályait. A március 1-jén hatályba lévő intézkedés eredményeként a jövőben nem a kormányhivatal tisztiorvosa, hanem a háziorvos ad engedélyt az elhunytak hamvasztására. A módosítás indoklása szerint a beteget legjobban a háziorvos ismeri, ráadásul a hozzátartozóknak így kisebb adminisztrációs utat kell végigjárniuk a temetés előtt. A boncolás és a hamvasztás kérdését nem lehet külön kezelni: az elhunytat csak akkor lehet elhamvasztani, ha a halál okát már egyértelműen meghatározták, hiszen a test elhamvasztása után már semmilyen utólagos vizsgálatra nincs mód. Ennek bűncselekményeknél van különös jelentősége.

Jelenleg ha valaki otthonában, például súlyos betegség következtében hal meg, a hozzátartozók az orvos után a temetkezési vállalkozót értesítik, aki elszállítja a holttestet. Amennyiben a család nem a koporsós temetést választja, fel kell keresni a tisztiorvost, aki — az elhunyt egészségügyi dokumentumait és a halál körülményeit mérlegelve — nyilatkozik arról, szükséges-e a kórboncolás, vagy annak mellőzésével is elvégezhető-e a hamvasztás. Ha kórboncolására nem kerül sor, a holttest elhamvaszthatóságát a fővárosi és a megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási, illetve kerületi hivatal engedélyezi.

Március 1-je után a tisztiorvos kikerülne az eljárásból, a kórboncolás mellőzésével járó hamvasztást már a háziorvosok engedélyezik, ami a jelenlegi törvények szerint számos kérdést vet fel.

  • Mivel az egészségügyi törvényt nem módosították a kormányhatározattal összhangban, előbbi szerint még mindig csak a tisztiorvos adhat engedélyt a hamvasztásra a kórboncolás mellőzésére, így a gyakorlatban ez úgy nézne ki, hogy a hozzátartozók a tisztiorvosi dokumentummal visszamennek a háziorvoshoz, aki ezután engedélyezi a hamvasztást. Tehát nemhogy kimarad az engedélyeztetésből a tisztiorvosi szint, hanem egy újabb lépcsőfokkal nehezedik az eljárás. Ugyanakkor, ha a hamvasztóüzem nem ellenőrzi a tisztiorvosi engedélyt, csak a háziorvosi engedélyre hamvaszt, akkor a kormányhivatal megkerülhető.
  • A tisztiorvosi kontroll megszüntetése egyszersmint azt is jelentheti, hogy ha a háziorvos nem ismer fel egy balesetet, bűncselekményt, esetleg a betegellátás során szakmai hibát követ el, a holttest elhamvasztásának engedélyezésével minden erre utaló nyom megsemmisülhet. Hogy ez mennyire érvényes felvetés, azt jól mutatja a brit Harold Shipman ámokfutása: a háziorvost 2001-ben 15 ember haláláért ítélték el. Shipman több mint két évtizedes háziorvosi praxisa során legalább 200 embert mérgezett meg, leginkább azért, hogy örökösükként jelentős vagyonra tegyen szert. Bár a halál doktoraként emlegetett Shipman akár százak halálát is okozhatta, többségében éppen a hamvasztások miatt mindössze 15 esetben tudták bizonyítani a bűnösségét.
  • A kormányhatározat nem tér ki arra az eshetőségre, ha valaki kórházban hunyt el. A jelenlegi szabályozás szerint a kórboncolás mellőzését az intézmény orvosigazgatója vagy patológus engedélyezheti, ugyanakkor a hamvasztásra nincs jogszabályi utalás. E szerint úgy tűnik, hogy ilyen esetben is be kellene iktatni a háziorvost, ha a hozzátartozók a hamvasztásos temetkezés mellett döntenek.

De miért a kapkodás?

A rendezetlen állapot mögött egyrészt a kormányhivatalok tehermentesítésének szándéka, másrészt pedig a rendkívül szigorú szakmai sztenderdek lazításának terve tűnik fel. Mivel a tisztiorvosok a kormányhivatalok kötelékben dolgoznak, a módosítás illeszkedik a bürokráciacsökkentés irányvonalába. Ami pedig lassan nem csupán egy lehetőség, hanem szorongató kényszer a kormány számára, hiszen egyre kevesebb a tisztiorvos, ráadásul patológusból is jelentős hiány van.

A területre rálátó szakmai forrásunk szerint nemzetközi összevetésben Magyarországon kifejezetten sok boncolást végeznek, amelynek oka az a szigorú szakmai alapelv, hogy az elhunytaknál mindig meg kell állapítani a halál pontos okát. Talán furcsán hangzik, de például Angliában 100 elhunytra sokkal kevesebb boncolás jut, mint nálunk, ott ugyanis kevésbé szigorúan viszonyulnak a halál okának feltárásához. A nemzetközi átlagnál magasabb boncolási arány ugyan sok erőforrást kíván, viszont tudományos szempontból előnyökkel jár: pontosabb képet ad bizonyos betegségek halálozási rátájáról.

Külföldi konferenciákon a kollégák mindig azzal jönnek, hogy Magyarországon egyes betegségeknek milyen rossz a halálozási rátájuk. Én pedig mindig azt mondom, hogy rendben, de nézzétek meg azt is, hogy 100 esetből ti hányszor végeztek boncolást, és mi hányszor végzünk. A patológusok és igazságügyi szakértők ugyanis pontosan tudják, sokszor nem arról van szó, hogy rossz a magyar ellátás, hanem arról, hogy nálunk a szigorú szabályozás miatt kiderül az, ami külföldön nem biztosan válik világossá

— fogalmazott szakorvos forrásunk.

Az, hogy szükség van-e a kórboncolások számának ily módon történő módosítására, vagy érdemes-e átgondolni a halálozási okok szigorú feltárásának egyéb kereteit, arról forrásunk szerint legjobb lenne széles körű szakmai vitát nyitni. Az viszont szerinte egyértelmű tévút, hogy a hamvasztás módosítására vonatkozó kormányrendelet decemberi kihirdetése előtt a törvényhozók nem gondolták végig, milyen jogharmonizációra lenne szükség a bizonytalanságok elkerülése érdekében. A kusza helyzetet tovább fokozza, hogy információink szerint az Emmi már decemberben is tudhatott a problémákról, mégsem akadályozták meg a kormányrendelet kihirdetését, vagy szorgalmazták az egészségügyi törvény vonatkozó részeinek módosítását.

Az Emmi alapellátással foglalkozó munkacsoportja információink szerint foglalkozik az üggyel, de a munkacsoport tagjairól, illetve javaslataikról egyelőre nincsen semmilyen hivatalos tájékoztatás.

Kérdéseinket elküldtük az Emberi Erőforrások Minisztériumának, cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Kiemelt kép: Kovács Tamás / MTI

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.