Közélet

A kormány lerántotta a leplet a klímastratégiáról

Felkerült a kormány.hu-ra a Nemzeti energia- és klímaterv, amely a kormány 2030-ig tartó vízióját foglalja össze. A kormányzati honlapra feltöltött dokumentumokat a hvg.hu vette észre és foglalta össze.

A hírportál szerint két alapelv tűnik ki a dokumentumokból:

  • „a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása” fontos, tehát a háztartási energia ára nem növekedhet csak azért, mert esetleg egy megújuló energiaforrással lassítjuk a klímaváltozás negatív hatásait,
  • az energiaszuverenitásból az (is) következik, hogy az atomenergia (értsd: Paks II.) mindenképpen része lesz a karbonsemleges energiamixnek.

A legnagyobb hazai szén-dioxid-kibocsátónál, a nemrég állami kézbe vett Mátrai Erőműnél nem gondolkozik bezárásban a kormány.

A fő vállalások a következők:

  • Magyarország célja, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkentse 2030-ig 1990-hez képest.
  • A bruttó végső villamosenergia-fogyasztásban a megújuló források arányát 2030-ra legalább 20%-ra kívánja növelni – az uniós Zöld megállapodás 32 százalékot irányoz elő egyébként. 2040-re közel 30 százalék a kitűzött cél.
  • A most még 30% feletti villamosenergia-importarányt a hazai termelőkapacitások megőrzésével és fejlesztésével 2040-re 20 százalék alá szeretnék csökkenteni.
  • A fogyasztáscsökkenés és a hazai kitermelés bővülése következtében gázimport-arányt a mostani 80 százalékról 70 százalékra szeretnék csökkenteni 2030-ra, a fennmaradó évi mintegy 6,2 milliárd m3-es importigényt pedig a lehető legdiverzifikáltabb forrásból szeretnék fedezni.
  • Az ország végső energiafelhasználása 2030-ban se haladja meg a 2005-ös értéket (785 PJ / 18750 ktoe) – az energiahatékonysági célok költséghatékony elérése érdekében kötelezettségi rendszer bevezetését tervezi a kormány, amely piaci alapon terelheti a beruházásokat azokra a területekre, amelyek esetében a legnagyobb az energiafelhasználás és az energiahatékonysági potenciál.
  • Magyarország 2030-at követően vállalja, hogy a végső energiafelhasználás 2005-ös szintet meghaladó növekedése esetén a növekményt kizárólag karbonsemleges energiaforrásból biztosítja.
  • A dekarbonizáció egyik legfontosabb feladata a lignit-tüzelésű Mátrai Erőmű alacsony széndioxid kibocsátású technológiákra alapozó átalakítása, ezzel a szén és a lignit kivezetődése a hazai villamosenergia-termelésből 2030-ig.
  • A közlekedés esetében a megújuló energia részarányát a 2020-as 6,6 százalékról 16,9 százalékra emelik 2030-ra.

A kormány által a múlt héten elfogadott klímastratégia 2030-ig határozza meg Magyarország klíma- és energiapolitikai prioritásait.

Kiemelt kép: MTI/Bodnár Boglárka

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.