Hiába az életpályamodellek, pocsékul keresnek a közszféra dolgozói

Az elmúlt években több területen is életpályamodellt vezetett be a kormány a közszférában. Ugyanakkor folyamatosan lehet olvasni munkaerőhiányról, néhol már a szolgáltatási színvonal visszaeséséről. A Policy Agenda legfrissebb elemzésében azt nézte meg, hogy a közszféra bérei hogyan néznek ki munkakörök szerint, illetve milyen változás történt 2016-hoz képest.
Korábban a témában:

A Policy Agenda kiválasztotta azt a 20 munkakört, amelyek létszámot tekintve leggyakoribbak a közszférában. Ezeknél megnézték, hogy 2019 februárjában hogyan alakultak a keresetek, illetve milyen volt az adott munkakörön belül a bérek eloszlása, illetve a KSH által számított bruttó átlagkeresethez való viszonya.

A létszám alapján kiválasztott TOP 20 munkakörben dolgozók 54 százaléka átlagbér alatt keresett. Természetesen nagyon jelentős a differencia az egyes foglalkozások között.

Miközben a fegyveres szervek felsőfokú képesítést igénylő munkaköreinél csak 3 százaléka a dolgozóknak keresett az átlagkereset alatt, addig a gyermekfelügyelők, dajkák esetében ez az arány 99 százalék. 

Mint írják: az általános iskolai tanárok, tanítók a nemzetgazdasági átlagkereset alatt keresnek egy kicsivel. Amennyiben keresetük alapján tizedekre osztjuk a tanárokat, akkor 2019 februári adatok szerint az alsó 10 százaléknál 35 százalékkal volt alacsonyabb a kereset az átlagbérhez képest, míg a felső 10 százaléknál ez 21 százalékkal magasabb volt, mint az átlag. Ez alapján a tanárok 57 százaléka nemzetgazdasági átlagbér alatt keresett. Ezzel szemben a szakorvosok esetében már csak 12 százalék keresett átlagbér alatt, míg a szakorvosok kereseti átlagbére 122 százalékkal meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

Az oktatásban különösen rossz a helyzet

Külön megnézték, hogy az oktatásban a 10 leggyakoribb foglalkozás esetén hogyan alakultak a keresetek az átlagbérhez viszonyítva 2019-ben és 2016-ban. Jelentős eltéréseket találtak az egyes foglalkozások között. Miközben az egyetemi oktatók bére „távolodott” az átlagbértől az elmúlt időszakban, addig az általános iskolai tanárok, tanítóké éppen ellenkező irányba mozdult el, és kisebb lett, mint az átlagbér.

A vizsgált 10 foglalkozásnál 7 esetben az történt, hogy a nemzetgazdaságban végbement béremelési hullám hatására az ott dolgozók pozíciója rosszabb lett a nemzetgazdasági átlagnál.

Az egészségügy területén is ugyanígy kigyűjtötték a kereseti adatokat 2016-ban és 2019-ben a leggyakoribb foglalkozások esetében. Itt a vizsgált munkakörök közül 8 tevékenységnél a nemzetgazdasági átlaghoz képest javult a dolgozók keresete. Egyedül az általános orvosok, és a gyógypedagógusok esetében tapasztaltak negatív irányú változást. Ugyanakkor jól mutatja az ágazati bérek problémáját, hogy az ezekben a foglalkozásokban dolgozóknak még most is 76 százaléka keres a nemzetgazdasági átlagbér alatt, sőt ez az arány az oktatás területén 60 százalék.

Kiemelt kép: Marjai János/24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.