Közélet
Bonyhád, 2019. április 23.
Ritz József fiatal gazdálkodó elõkészíti földjét a vetéshez egy traktorral Bonyhád közelében 2019. április 23-án.
MTI/Sóki Tamás

Az Európai Bíróság elkaszálta a magyar földtörvényt

A magyar földtörvény korlátozza a külföldi befektetők jogait, emiatt Magyarország nem teljesítette a tőke szabad mozgásának elvéből és a Chartában biztosított tulajdonhoz való jogból eredő kötelezettségeit – közölte kedden az Európai Unió Bírósága.

A döntést először megíró Index emlékeztetett, hogy a 2013-ban elfogadott magyar földtörvény papíron lehetővé tette, hogy egy külföldi személy földet vegyen Magyarországon, de olyan feltételekhez kötötte, ami alapján a gyakorlatban szinte lehetetlen ügy egy külföldinek a magyarországi földvásárlás.

Az Európai Bíróság megállapította, hogy mivel a vitatott megszüntetés a más tagállambeli állampolgárok javára közvetlenül vagy közvetetten fennálló haszonélvezeti jogokat érinti, az a tőke szabad mozgása elvének korlátozásának minősül, melyet a jelen ügyben az arányosság elvének megfelelően nem igazolhat az a tény, hogy Magyarország a mezőgazdasági területeket az azokat megművelő személyek számára kívánja fenntartani és meg kívánja akadályozni e területek spekulatív célú megszerzését, sem a magyar jogalkotó azon feltételezett szándéka, hogy szankcionálja a devizagazdálkodásra és a mezőgazdasági területek megszerzésére vonatkozó nemzeti szabályozás megsértését, melyet állítólagosan a haszonélvezeti jogok külföldi megszerzői követtek el.

A Bíróság szerint a haszonélvezeti jogok vitatott szabályozás általi megszüntetése a Charta értelmében vett tulajdontól való megfosztásnak minősül. Ezzel kapcsolatban a Bíróság szerint, noha a Charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló ilyen megfosztást a törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel, valamint az ezáltal elszenvedett veszteségekért kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítás mellett,

a haszonélvezeti jogok szóban forgó megszüntetése nem felel meg e feltételeknek.

„Következésképpen a vitatott szabályozásban előírt tulajdontól való megfosztást nem igazolja közérdekű célkitűzés, és ahhoz nem kapcsolódik kellő időben fizetett méltányos összegű kártalanítást biztosító rendszer, ezért az sérti a Chartában előírt tulajdonhoz való jogot” – írják a Bíróság közleményében.

Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.