Európa polgárai akkor járnak jól, ha nem Macronra, hanem Olaszországra és Magyarországra hallgatnak a határvédelem ügyében – mondta Orbán Viktor csütörtöki sajtótájékoztatóján, amit a hazánkba látogató olasz belügyminiszterrel, Matteo Salvinivel közösen tartott.
Orbán elmondta, három fontos dologban egyetért Salvinivel, akit elnök úrnak szólított, mivel a Liga vezetője. Az első, hogy erős és sikeres nemzetállamok nélkül nem lesz Európa; a második, hogy a keresztény értékeken alapuló európai kultúrának elsőbbséget kell adni; a harmadik, hogy Európa határait meg kell védeni a „migránsinvázióval” szemben, erről pedig nemcsak beszélnek, hanem cselekednek is.
Kijelentette: „tiszteljük az elnök urat azért, amiért a tengeren próbálja megvalósítani ugyanazt, mint mi a szárazföldi útvonalon”, utalva ezzel a szerb határon emelt kerítésre, amelyet meglátogattak délután. Azt is állította, hogy a határvédelem több mint egymilliárd eurójába került hazánknak, amiből „Brüsszel” semmit nem vállalt át. (Ezzel kapcsolatban egyébként az Index írta meg februárban, hogy valótlan állítás: 2014 óta már több mint százmillió eurót ítélt meg az EU a magyarországi határvédelemre, a pénz döntő részét azonban a kormány nem hívta le.)
A miniszterelnök beszélt arról a magyar javaslatról is, amely szerint új testületet hoznának létre a schengeni országok belügyminisztereiből, az Európai Bizottságtól elvennék a migrációval kapcsolatos jogköröket és odaadnák ennek a testületnek, a pénz pedig azokhoz az országokhoz kerülne, amelyek „valójában védik a schengeni külső határokat”.
Orbán beszéde után Salvini köszönetet mondott a magyar miniszterelnöknek, akit barátjának nevezett. Azt mondta, örül, hogy meglátogathatta a határkerítést, amiről az olasz sajtó szerinte azt írja, hogy „tragédia, szégyen, pedig csak arról van szó, hogy szabályosan ellenőrzik, aki belép egy országba”.
Az olasz belügyminiszter kijelentette: nem az a probléma, hogy elosszák az illegális bevándorlókat Európában, hanem hogy olyan Európánk legyen, amely megvédi a határait a szárazföldön és a tengeren. Javasolta, hogy vizsgálják felül a pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat azokkal az unión kívüli, ázsiai, afrikai országokkal, amelyek nem tartják tiszteletben a visszafogadási megállapodásokat, nem veszik tudomásul a vállalt kötelezettségeiket.
Megemlítette, hogy beszéltek a kereskedelmi és ipari kapcsolatokról is, így arról, hogy a magyarok részt vennének a trieszti kikötő működtetésében, és partnerségre lépnének az űrtechnológiai és hadiipari fejlesztésekben.
