Közélet
Budapest, 2018. május 4.
Orbán Viktor (Fidesz-KDNP) miniszterelnök, Semjén Zsolt (Fidesz-KDNP) nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes és Kövér László (Fidesz-KDNP) házelnök (b-j) az országgyûlési választáson listás mandátumot nyert képviselõk megbízólevelének ünnepélyes átadása elõtt az Országházban 2018. május 4-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A diákok csak akkor mehetnek egyetemre, ha van nyelvvizsgájuk, a parlament több mint felének nincs

Jövőre új korszak köszönt be a magyar felsőoktatásban. Noha a kormányközeli Magyar Hírlap nemrég arról írt, hogy várhatóan mégsem lesz kötelező a nyelvvizsga az egyetemi felvételihez 2020-tól, az Emberi Erőforrások Minisztériuma gyorsan közölte:

nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél.

Az intézkedés következményeinek súlyosságát egyetlen statisztika tökéletesen példázza: ha a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének már most feltétele lenne a nyelvvizsga, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be egyetemre vagy főiskolára.

Arról nem is beszélve, hogy a diploma megszerzésének jelenleg is feltétele legalább egy középfokú nyelvvizsga birtoklása, és ezen a téren sem éppen fényes a helyzet: tavaly nyárig 92 ezer olyan esetet regisztráltak, hogy a hallgató ugyan sikeres záróvizsgát tett, de nem volt nyelvvizsgája, így nem kapta meg oklevelét.

Adódik a kérdés, ha a döntéshozó parlamenti képviselők most szeretnék átvenni a diplomájukat, vagy jövőre felvételiznének valamilyen egyetemre, mennyien járnának közülük sikerrel.

A parlament honlapján található adatok alapján úgy tűnik, a képviselők több mint fele biztosan nem. A 199 képviselő közül

  • 98 egyáltalán nem rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal,
  • 7-nek csak alapfokú nyelvvizsgája van, ami a felsőoktatási felvételihez nem lesz elég (most pedig a diplomaszerzéshez nem elegendő),
  • további 9-nek pedig nem komplex nyelvvizsgája van, azaz vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli vizsgát tett le egy idegen nyelvből.

Így összesen 114 képviselő nem mehetne egyetemre vagy főiskolára 2020-ban, ez az összes képviselő 58 százaléka.

A pártokat tekintve az arány a következőképpen alakul: nincs nyelvvizsgája

  • 76 fideszes,
  • 11 KDNP-s,
  • 8 jobbikos,
  • 6 MSZP-s
  • 6 DK-s,
  • 3 LMP-s,
  • 1 párbeszédes,
  • 1 független,
  • illetve az egyetlen nemzetiségi képviselőnek sem.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyien egyáltalán nem beszélnek idegen nyelven, nincs nyelvvizsga-bizonyítványa Orbán Viktornak sem, noha a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban is tanult. A parlament honlapján az szerepel, hogy tárgyalási szinten beszél angolból, ahogy a volt miniszterelnök Gyurcsány Ferenc is. Németh Szilárd szintén nem szerzett nyelvvizsgát, ő olaszul beszél társalgási szinten, míg Kósa Lajos diploma mellett nyelvvizsga bizonyítványt sem tud felmutatni, de angolul és oroszul társalgási szintű a tudása.

Szintén nincs nyelvvizsgája mások mellett az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikónak, a KDNP-s miniszterelnök-helyettesnek, Semjén Zsoltnak, a fideszes Kubatov Gábornak és Kövér László házelnöknek sem.

A legtöbb nyelvvizsgával Vadai Ágnes büszkélkedhet, a DK politikusának angolból és spanyolból felsőfokú, franciából, norvégból és oroszból pedig középfokú oklevele van.

A parlament honlapján található adatok azt is mutatják, hogy a hétköznapinak számító angolon és németen kívül széles repertoárral rendelkeznek egyes képviselők a nyelvtudást illetően, a fideszes F. Kovács Sándor például tárgyalási szinten beszél kazahul. Hiller Istvánnak felsőfokú nyelvvizsgája van latinból, hat képviselő a könnyebb utat választott, eszperantó nyelvből vizsgázott le, a fideszes Simonka György pedig társalgási szinten oroszul, szlovákul és románul is beszél.

Így azok a diákok, akik 2020-tól nyelvvizsga híján búcsút mondhatnak a diplomaszerzésről szóló álmaiknak, legfeljebb azt mondogathatják majd maguknak:

nem baj, parlamenti képviselő még lehet belőlem.

Kiemelt kép: Orbán Viktor, Semjén Zsolt és Kövér László a listás mandátumot nyert képviselők megbízólevelének ünnepélyes átadása előtt az Országházban 2018. május 4-én. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánlott videó mutasd mind

Megfejtették az első tojás rejtélyét

Rákérdeztünk arra is, a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, illetve miért voltak az akár többször tíz tonnás állatoknak csupán görögdinnye méretű tojásaik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Image: 73876445, Négyes metró illusztrációk. 2019.03.18., Place: Budapest, Hungary, Model Release: No or not aplicable, Property Release: Yes, Credit: smagpictures.com
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.