Belföld
Budapest, 2017. június 19.
Diákok készülnek az angol nyelv szóbeli érettségi vizsgára az Óbudai Árpád Gimnáziumban 2017. június 18-án. A középszintû szóbeliket az emelt szintû vizsgákat követõen, június 19-tõl 30-ig tartják az érettségit szervezõ középiskolákban.
MTI Fotó: Balogh Zoltán

Nem látszik a kiút a magyar oktatás legsötétebb zsákutcájából

Kovács Márta
Kovács Márta

újságíró. 2018. 06. 14. 15:52

Diákok tömegei maradnak diploma nélkül, mert nincs nyelvvizsgájuk.
Korábban a témában:

Újabb elkeserítő statisztikai adat érkezett a hazai oktatás helyzetéről: június elejéig összesen 91 595 olyan esetet regisztráltak, amelynél az egyetemi vagy főiskolai hallgató ugyan sikeres záróvizsgát tett, de nyelvvizsga hiányában nem kapta meg oklevelét. Ugyanakkor csak tavaly több mint tízezer olyan diplomát adtak ki, amihez a záróvizsgát még valamelyik korábbi évben tették le.

A törvény értelmében 2011 óta az oklevél kiadásának feltétele a nyelvvizsga megszerzése. Már akkor látszott, hogy rengeteg hallgató ennek következtében nem fogja tudni átvenni diplomáját, így 2013 végén eyg miniszteri döntés nyomán el is indult a Diplomamentő-program, aminek célja az volt, hogy segítsenek azoknak, akik már befejezték tanulmányaikat, de a papírt nyelvvizsga hiányában nem vehették át.

A most nyilvánosságra hozott közel százezres szám hatalmas, és még rosszabb a helyzet, ha hozzátesszük: a Diplomamentő-program elindítása után közzétett statisztikákban az szerepelt, hogy 2006 óta 50 ezren nem kaptak diplomát a záróvizsga után. Azaz az utóbbi időben a nyelvvizsga nélküli diplomázók száma drasztikusan nőtt. Nem csoda, hogy a kormány májusban bejelentette, hogy új feltételekkel újraindítja a Diplomamentő-programot. A május végén bejelentett új programban 1333 fő bevonására van lehetőség, erre a célra összesen 400 millió forint áll rendelkezésre.

Az állam által nyújtott támogatás legfeljebb 300 ezer forint lehet, a támogatottaknak pedig legkésőbb 2020. március 31-ig be kell mutatniuk a megszerzett nyelvvizsga-bizonyítványukat. Ha ez nem sikerült, a teljes támogatási összeget vissza kell fizetniük. A korábbi program egyébként összesen 6499 diploma megszerzéséhez járult hozzá.

Mindez azonban elég rémisztő képet fest annak tudatában, hogy 2014 végén bekerült a kormányrendeletbe, hogy a 2020-tól a felvételi alapfeltétele lesz legalább egy emelt szintű érettségi vizsga és egy legalább B2 szintű nyelvvizsga.

Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető statisztikákból pedig az látszik, hogy az elmúlt évek tendenciája nem arra enged következtetni, hogy ez a lépés kellően megalapozott lenni. Sőt a 2009 óta publikált számokból az látszik, hogy mind a 14-19, mind a 20-24 éves korosztály körében egyre kevesebben mennek el nyelvvizsgázni.

Az alábbi grafikonokon a két említett csoport angol nyelvből tett nyelvvizsgáit ábrázoltuk. A középiskolások közül 2009-ben még több mint 42 ezren mentek el nyelvvizsgázni angolból, addig tavaly már csak alig 36 ezren.

A 20-24 évesek között sem jobb a helyzet, az egyetemisták közül 2009-ben több mint 34 ezren mentek el angol nyelvvizsgára, addig 2017-ben már csak 23 ezren.

Azaz jól látható, hogy ahogy egyre közelebb kerül az egyetemi felvételihez kötelező nyelvvizsga határideje, úgy csökken a nyelvvizsgát szerző magyar diákok száma. Bár az utóbbi időben a kormány azt kommunikálta, hogy igazándiból ez is a céljuk, hiszen Parragh László, az iparkamarai elnök is azt mondta nemrég:

nem kell mindenkinek egyetemre menni.

Pedig a helyzet már most is egyre aggasztóbb, hiszen évről évre csökken a felsőoktatásban résztvevők száma: míg nyolc évvel ezelőtt több mint 370 ezren tanultak valamilyen felsőoktatási intézményben, az előző tanévben ez a szám alig több mint 287 ezer volt.

Tehát jelenleg az a helyzet, hogy már a jelenlegi rendszerben is évről évre nő azoknak a diákoknak a száma, akik nem tudnak lediplomázni, mert nincs nyelvvizsgájuk, majd erre rátesznek majd egy lapáttal azzal, hogy már az egyetem közelébe sem engedik azokat, akik középiskolás éveik alatt nem tudták legalább egy nyelvtudásukat papírral is bizonyítani.

Ennek következtében a már egyébként is rohamosan csökkenő felsőoktatási tanulói létszám még tovább csökken majd. Az MTA idén februárban publikált tanulmányából látszik, mennyi diákot érint mindez, ugyanis

2016-ban az alap- és osztatlan szakokra, felsőoktatási szakképzésekre jelentkezők 56 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával a felvételi idején.

A szakgimnáziumba járók helyzete még ennél is kilátástalanabb: ezekben az intézményekben a diákok mindössze 25 százaléka tudott letenni egy nyelvvizsgát az érettségiig.

Nem véletlen, hogy még a Székely László ombudsman is felszólalt az ügyben, mondván, a diákok többsége az iskolai nyelvórákon nem tudja megszerezni a nyelvvizsgához szükséges nyelvtudást.  A helyzet megoldását nehezíti, hogy mint nemrég kiderült, az EU-s országok közül hazánkban él a legtöbb olyan fiatal, aki nem szeretne újabb idegen nyelveket tanulni. A kutatás szerint ráadásul a magyar fiatalok 72 százaléka egy, maximum két nyelven tud írni és olvasni, úgy, hogy ebbe már az anyanyelv is beleszámít.

Ráadásul úgy tűnik, nem is vágynak ennél többre, hiszen 49 százalékuk igennel felelt arra a kérdésre, kényelmesen érzi-e magát úgy, hogy csak az anyanyelvét beszéli, nem tud semmilyen idegennyelven megszólalni.

Bár lehet, hogy annyira nem is meglepő ez, miután 2016 februárjában hír volt az, hogy Kunhalmi Ágnes végre átveheti a diplomáját a sikeres nyelvvizsga után, vagy hogy Tállai András nyelvvizsga nélkül állt a NAV élén, arról nem is beszélve, hogy a választások előtt a parlamenti képviselők több mint fele nem rendelkezett legalább középfokú nyelvvizsgával.

Kiemelt kép: MTI Fotó/Balogh Zoltán

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.