Közélet
Budapest, 2017. május 7.
A győztes Győri Audi ETO KC csapata, miután hosszabbítás után 31-30-ra legyőzte a macedón Vardar Szkopjét a női kézilabda Bajnokok Ligájának döntőjében a Papp László Budapest Sportarénában 2017. május 7-én.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Magyarfocis kézilabda: milliós fizetések, a klubok hallgatnak

Pető Péter
Vitéz F. Ibolya
Pető PéterVitéz F. Ibolya

2017. 11. 21. 12:00

A női NB I-es kézilabdacsapatokat kérdeztük a játékosok fizetéséről: az élklubok hallgatnak, miközben – a cégadatok alapján – hatalmas ütemben nőnek a sportvállalkozások bérkifizetései. A kézilabda a taóból mind több pénzt kap, a női bajnokságba sorra érkeznek a világ legjobbjai, vidéki kisvárosok tudnak játékosokat igazolni Párizsból, Skandináviából. Íme a sportág, amely mind több közvetett állami támogatást nyel be, hogy aztán működésében is mind inkább hasonlítson a magyar futballra.

Olyan csapatban akar játszani, amelyik minden sorozatban a csúcsra érhet – mondta Morten Mörk, amikor lánya aláírt Győrbe. Arról nem beszélt az apa-menedzser, hogy lánya miért nem a  – lapértesülések szerint – csúcsgázsit kínáló Vardar Szkopje vagy Rosztov-Don ajánlatát fogadta el. Nora Mörk, a világ egyik legjobb játékosa a norvég Larvikból érkezett a kisalföldi világválogatottba. A norvég VG című lap már az átigazolás előtt úgy tudta,

a magyar csapat több mint évi egymillió norvég koronás (több mint 33 millió forintos, havi majd’ 3 milliós) fizetéssel, lakással, autóval csábította a kézilabdázót.

Aki végül úgy döntött, elfogadja a Győr ajánlatát. Nem csupán Mörk, de Görbicz Anita, a brazil Amorim, a norvég Grimsbö és Oftedal, a holland Broch és Groot, a dán Hansen, a német Althaus alkalmazása egyaránt azt mutatja, a Győr a földkerekség legjobban fizető klubjai közé tartozik, hiszen másként nem tudná idehozni a világklasszisokat. Meg is kérdeztük a Győrt, mennyi fizetést kap a legjobban és a legrosszabbul kereső játékosa, illetve arról is érdeklődtünk, mennyi az átlagfizetés az egyesületnél. A klub azt válaszolta: „a játékosok között fennálló munkaszerződésekben foglalt titoktartási kötelezettség miatt” nem áll módjukban tájékoztatást adni. Noha csak számokat kértünk, azt, hogy társítsák őket nevekhez, nem.

Görbicz Anita
Fotó: MTI/Kovács Tamás

Több milliós csúcsgázsik

A Mörk fizetésére vonatkozó adat irányadó lehet, miként az is, hogy a norvég TV2 korábban Katrine Lunde győri bérét évi 1,5 millió norvég koronára, azaz évi majd 50 millió forintra tette. A román Gazeta Sporturilor cikkéből pedig tudhatjuk, mennyit keres a világ legjobban kereső női kézilabdázója: Cristina Neagu, a háromszor is a világ legjobb játékosának választott balátlövő szezononként 300 ezer eurót, azaz több mint 90 millió forintot kasszíroz a BL-esélyes CSM Bucurestiben. Ebből legalábbis annyi világos, hogy a topjátékosok fizetése havi több millió forintot tesz ki.

Ugyanakkor a magyar liga aktuális helyzetéről talán nem is világ legjobb csapatának kifizetései  mondják el a legtöbbet, hiszen az papírforma, hogy a Győr csak nemzetközi szinten is kiemelkedően versenyképes bérekkel hozhatja ide a sztárokat. Beszédesebb a vidéki városok klubjainak financiális helyzete: az Érd Párizsból a francia Coralie Lassource-ot, a svéd válogatott Jamina Robertset pedig hazájából, a Savehof csapatától csábította el. A Debrecen az utóbbi években Oroszországból, Rosztovból és Franciaországból, Nizzából tudott igazolni. A Siófok a macedón Szkopjéből és a dán Viborgból, a Kisvárda szlovén Ljubljanából szerződtetett külföldi játékost.

Veszprémi világelsők

Nem csak a nőknél vannak a magyar klubok a fizetési lista élén: a Veszprém férficsapata például 3,1 milliárd forintot költött el 2016-ban. A személyi ráfordítások terén csupán a bakonyiak tudnak versenyezni a katari tulajdonosa pénzelte francia PSG-vel.

Kézilabda Final Four: Bakony az én Párizsom
Egyöntetű állítások szerint a PSG a leggazdagabb kézilabdaklub a világon. Pedig dehogy. Íme a bizonyíték, hogy a Veszprém pénzügyileg veri a PSG-t.

Ebből világos, hogy a magyar bajnokság a világ egyik legjobban fizető ligája. Ez annyiban meglepő, hogy ez a gazdasági teljesítmény nem következik a csarnokok telítettségéből, a sportszervezetek kereskedelmi bevételeiből, az átlagos televíziós nézettségből, azaz a piacból. Ám magyarázza a helyzetet a közvetett állami támogatások növekedése.

Közvetett állami támogatás, közvetlen némaság

Kíváncsiak voltunk arra, hogy ebben a környezetben mekkora fizetést adnak a klubok a játékosoknak, ezért körkérdést küldtünk a tizenkét női NB I-es csapatnak. Összesen öt klubtól kaptunk választ, és mindössze kettő olyan volt, amelyik hajlandó volt számokat is mondani. A Budaörs arról tájékoztatott, hogy 21 tagú kerete, a fizetés nettó 100 és 800 ezer forint között mozog, az átlag 300 ezer. Az utolsó előtti helyezett Vasasnál nettó 200-250 ezer forint a fizetés.

E két klubon kívül válaszolt még az MTK, amely jelezte, hogy 19 tagú a kerete, egyetlen idegenlégióst alkalmaz, játékosai fizetése pedig az NB I-es átlag alatt van. (Bár annak összegét mi a fentiek okán nem ismerhetjük.) A két topcsapat is válaszolt a levélre, de konkrétumot keveset írtak, az FTC jelezte, hogy a játékosok jövedelmét belügyként kezeli, a Győr pedig, ugye, szintén azt írta, erről nem ad tájékoztatást, a többiek nem reagáltak a megkeresésre.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Pedig lenne miért válaszolni, a kézilabda ugyanis kiemelkedő közvetett állami támogatást kap. A futball, ugye, a taorendszer első számú kitüntetettje, a program első három évében háromszor annyi társasági adókedvezményből származó támogatást kapott, mint a második legnépszerűbb csapatsport, a kézilabda, de a különbség egyre csak csökken.

Felcsút, 2016. április 30.
Polonkai Attilát, a Puskás Akadémia csapatkapitányát (j) vígasztalja csapattársa a labdarúgó OTP Bank Liga 33., utolsó fordulójában játszott Puskás Akadémia - Budapest Honvéd mérkőzés után a felcsúti Pancho Arénában 2016. április 30-án. A hazai csapat 2-1-re győzött, de ennek ellenére kiesett az OTP Bank Ligából, mert a Vasas is begyűjtötte a bennmaradáshoz szükséges három pontot.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Irdatlan pénz a látványsportokra: 415 milliárdot öltek bele Orbánék
Évről évre nő az öt látványcsapatsportnak jutó taotámogatás összege: tavaly százmilliárd forint bevételről mondott le az állam a javukra – derül ki a 24.hu-nak megküldött adatokból.

A futball 2012 óta évi 30-40 milliárd forint bevételhez jut a társasági adóból, a kézilabda támogatására tavaly már 26,4 milliárd forintot adtak a cégek, ez a két évvel korábbi összeg duplája. Ezt egészítik ki az olyan állami dotációk, mint a legutóbbi évadban a Szerencsejáték Zrt. támogatása: a cég az aktuális évadban 3,3 milliárd forinttal segíti a kézilabda-szövetséget.

Ekkora állami támogatás mellett is hiába számítunk legalább minimális átláthatóságra, a klubok hallgatnak az adatokról. Válaszok hiányában megnéztük, mi olvasható ki a csapatokat működtető cégek és egyesületek mérlegeiből, beszámolóiból. Az már önmagában érdekes, hogy – egy sor NB I-es csapat mellett – a földkerekség legjobb csapatai közé tartozó Győr egyesületi formában működik: a sportbizniszben aligha találunk olyan komoly szereplőt, amelyik nem vállalkozásként üzemel.

Az elérhető adatokból kevés konkrétum rögzíthető,

annyi azonban biztosan: a személyi jellegű ráfordítások őrült ütemben nőnek.

Az egyes játékosfizetésekre nem tudunk következtetni a számokból, de az látszik, hogy a munkavállalók száma és a ráfordítások nagysága is kiugróan nagy: a budaörsi elszámolásban 2015-ről 2016-ra csaknem 50 százalékos növekedést látunk, Debrecenben 43 százalék, az FTC-nél 45 százalék, a Békéscsabánál 125 százalék az emelkedés. Győrben a 2015-ös 717 millió 2016-ra 850 millió forintra nőtt.

Ezt támasztják alá a sportfejlesztési programokban látható adatok is. A taopénzek nem fordíthatók játékosok fizetésére, elsősorban utánpótlás-nevelési feladatok finanszírozására szolgálnak, ám sokféle modell alakult ki, hogyan segítsék a felnőtt csapat működését ebből a forrásból. Például a játékosok edzői feladatokat is ellátnak, a felnőtt csapat edzője szakmai igazgató lesz, így az utánpótlásért is felel, a csarnokokat az utánpótláscsapatok bérlik és így tovább. Azaz bár elvileg a klubok taópályázatai nem irányadók a személyi jellegű ráfordításokban, érdemes néhány adatot bemutatni.

A Békéscsaba 2017/2018-as anyagában például azt látjuk, hogy 2015-ben 78 milliót tett ki a bérkifizetés, 2017-ben 176 milliót, miközben a működési költségek nem változtak, az anyagköltség ugyanannyi, a szolgáltatásokért meg 18 millióval kevesebbet számolnak, csak a fizetések nőnek irdatlan ütemben. A Kisvárda büdzsétervezete igazi esetpélda: e szerint 2016-ban 175 millió forintos költségvetéssel terveztek, ebből 140 millió, azaz az összeg 80 százaléka a taóból származik. A váci klub pedig csak a 2017/2018-as időszakban 290 milliót hívhat le. A példák sokáig sorolhatók, ám ami biztos: jól látható, miként növekszik követhetetlenül az NB I-es női csapatok költségvetése, hogyan költenek egyre többet bérekre, miként válnak egyre inkább fenntarthatatlanná tao nélkül, miközben a bevételi oldalon nem látszik piaci alapú növekedés, az egész rendszert a közpénz tartja össze.

Azaz a kézilabda a közvetett állami támogatásnak köszönhetően érdemi kiadásnövelést tud felmutatni. Cserébe mára legalább annyira átláthatatlan, mint a futball.

Kiemelt kép: MTI/Szigetváry Zsolt

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

A woman waves a Croatian flag from the window of a house, during a welcome party for Croatian national football team, a day after their Russia 2018 World Cup final football match against France, near the Bana Jelacica Square in Zagreb, on July 16, 2018. 
Croatian media on July 16 hailed their team as heroes after the small country's historic success in reaching the World Cup final where France beat them 4-2. / AFP PHOTO / Andrej ISAKOVIC
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.