Megítélésünk szerint a szakképzésbe lépők számát növelhetné egy (…) kötelező jellegű felvételi rendszer, valamint a gimnáziumi keretszámok fokozatos korlátozásának bevezetése.
Ez olvasható a Magyar Nemzet által ismertetett dokumentumban, amit még tavaly decemberben készített a Nemzetgazdasági Minisztérium és több ponton tükrözi Parragh László és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara álláspontját.
A jelentés ismerteti, míg a 2012/2013-as tanévben a gimnáziumban és a szakképzésben részt vevő diákok aránya 37, illetve 63 százalék volt, ez a 2015/2016-os tanévre 41-59-re módosult. Problémaként jelölik meg, hogy olyan gimnáziumok is működnek, amelyek akár 2,5 körüli tanulmányi átlaggal is fölvesznek diákokat.
A gyengébb tanulóknak ugyanakkor alacsonyabbak a továbbtanulási esélyeik, de a szakképzést választókkal szemben is jelentős a hátrányuk, hiszen szakma nélkül nehezebben helyezkednek el a munkaerőpiacon.
Megoldási javaslatként felvetik, a gimnáziumba és szakgimnáziumba jelentkezők részére kötelezően előírnának központi írásbeli felvételi vizsgát, továbbá minimális bejutási pontszámküszöböt is.
Központi felvételit már a 2017/2018-as tanévtől íratnának, de ekkor még csak amolyan adatfelmérés lenne ez, ennek alapján alakítanák ki a ponthatárokat. Ugyanakkor a 2018/2019-es tanévtől már „fokozatosan szűkülő keretszámokat” és „emelkedő tanulmányi követelményeket” szabnának meg, írja a Magyar Nemzet.
De kiterjesztenék a gimnáziumokra a szakképzésben évek óta használatos, úgynevezett szakmaszerkezeti döntést is. Ez a döntés határozza meg, hogy egy-egy megyében hány tanulót képezhetnek egy adott szakmában az egyes iskolai fenntartók, tehát az állami, az egyházi és a magánintézmények.
A fokozatosság jegyében a gimnáziumi létszámkorlátok bevezetésére először a magánfenntartású intézmények esetében kerülne sor a 2017/2018-as tanévben.
Azokat is a szakképzésbe irányítanák, akik gimnáziumba jelentkeznek, de elegendő diák hiányában a gimnáziumi osztály nem indul el. Bevezetnék azt is, hogy ha egy gyereket az általános eljárásban nem vesznek föl sehova, akkor a pótfelvételin már csak a szakképzésbe tudjon jelentkezni.
A dokumentum készítői szerint rövid távon a keretszámok bevezetése hozhat gyors eredményt, középtávon azonban a korlátozást a felvételi pontszámküszöb meghatározásával kellene fölváltani.
Javasolják azt is, hogy a szakirányú továbbtanulás esetén a felsőoktatási felvételi eljárásban a jelenleginél vonzóbb, kedvezőbb elbírálást kapjanak az emelt szintű, vagyis technikusi szakképesítésűek. Meg azt is, hogy vezessenek be ösztöndíjrendszert a szakképzésben.
A lap szerint az NGM jelentése végül nem került a kormány elé, kérdés, mi lesz abban az esetben, ha 2018-ban újra a Fidesz győz.
