A Brexit-népszavazás utáni legfontosabb kérdés a magyarok számára az volt, hogy Nagy-Britannia kilépése után mi történik az ott élő és dolgozó európai uniós munkavállalókkal. Ez persze nem csak Magyarországot, hanem Lengyelországot és Romániát és kényesen érinti majd.
London a második, de legrosszabb esetben is a harmadik legnagyobb magyar város lett. Becslések szerint körülbelül kétszázezer magyar él a brit fővárosban, amit a vidéki városok közül inkább csak Debrecen közelíthet meg. Egész Nagy-Britanniában pedig félmillió magyar élhet.
Most viszont végre látszik valami a tárgyalásokból, amelyeken ez a kérdés eldőlhet. Theresa May miniszterelnök a brit parlamentben mutatta be azt a tervet, ami a Nagy-Britanniában élők további lehetőségeiről szólna a Brexit után.
Letelepedett
A 15 oldalas tervezet szerint a jelenleg Nagy-Britanniában élő hárommillió EU-s állampolgárnak a Brexit után lehetősége lenne arra, hogy egy speciális regiszterben jelentse le magát „letelepedett státuszban”. Erre elvileg létrehoznának egy könnyű és gyors informatikai rendszert. Az még nem dőlt el, hogy a regisztráció után újabb letelepedési igazolványt kapnának-e az állampolgárok, vagy a lista csak a Belügyminisztériumban létezne. Annyit ígértek viszont, hogy a regisztráció, ha ingyenes nem is, legalább olcsó lesz.
A népszavazás óta körülbelül 150 ezer uniós állampolgár adta be a pályázatát az állandó lakcímre, de őket újabb regisztrációra fogják kötelezni.
Azok, akik megkapják a letelepedett státuszt, elvileg ugyanolyan jogokkal rendelkeznek majd, mint a brit állampolgárok. Egy dologban viszont szűkülni fognak a lehetőségeik. Eddig a britek azt ajánlották, hogy minden Nagy-Britanniában élő EU-s állampolgár maga után hozhatja a családtagjait, ha a közös kereseti szintjük eléri az évi hat és félmillió forintot. May ezt a feltételt most nem nevezte meg, de itt valószínűleg vita lesz, mert jelenleg az EU-s államolgároknak több joga van, mint a briteknek. Ők ugyanis nem hozhatják csak úgy maguk után a külföldi állampolgárságú családtagjaikat.
Fennhatóság
A letelepedett státusz körül vannak még kérdések. A mostani tervek szerint ezzel a státusszal az uniós állampolgárok elveszítenék a jogukat arra, hogy önkormányzati választásokon szavazhassanak. Ráadásul az is lehet, hogy az Európai Bíróság fennhatósága alól is kikerülnének, pedig ez lenne a jogaik képviseletének legerősebb módja.
Ez még nagyon komoly pontja lesz a tárgyalásoknak, mert az EU nem csak ahhoz ragaszkodik, hogy a Bíróság a brit kilépésig folyamatosan felügyelhesse az állampolgárok jogait, de ahhoz is, hogy utána is fennhatósága legyen a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok felett. A britek viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a Brexit után az uniós bíróságnak semmilyen jogköre ne legyen Nagy-Britanniában.
Ezekkel a segélyekkel kapcsolatban egy nagyon kritikus pont volt, amit az euroszkeptikusok a kampány alatt is sokszor felhoztak. Volt ugyanis néhány olyan, Nagy-Britanniában dolgozó uniós állampolgár, akinek a családja külföldön élt, a brit állam pedig külföldre utalta nekik a gyerekek utáni támogatásokat. Ez továbbra is így lesz, a mostani javaslatban csak arról van szó, hogy a Brexit előtt született gyerekek után jár a támogatás. Ezzel a britek adtak maguknak kifutási időt, mert végső soron ez az eljárás akkor szűnik meg, amikor a támogatott gyerekek felnőnek.
Határidő
Szintén tárgyalás alatt vannak még a letelepedett státuszon belül fontos dolgok. Ilyen például az egészségügyi ellátás, vagy az egyéni vállalkozói engedélyek. Itt a britek nem akartak egyoldalú garanciákat adni, de hajlandók tárgyalni.
A tárgyalások alatt meg kell majd állapítani egy lényeges dátumot. Azt, hogy mi legyen a határ, amíg elfogadják az uniós állampolgárok beutazását. Ez azért fontos, mert aki ezelőtt az időpont előtt érkezett Nagy-Britanniába, ötévnyi munka után állandó ott-tartózkodást igényelhet. Az Európai Unió azt szeretné, ha ez a dátum két évvel a Brexit hivatalos elindítása után, 2019-ben lenne. A britek ezt nem utasították el, tárgyalnának róla. A határidő után még két évet kapnának a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok, hogy bejelentsék igényüket a letelepedett státuszra. Akik a kilépés után két évvel sem jelentik be az igényüket, mehetnek haza.
Ahhoz, hogy valaki letelepedett státuszból átkerüljön állandó lakossá, ötévnyi munkaviszony szükséges. Ha valaki már most tudja ezt bizonyítani, megteheti, de a javaslat lehetőséget ad arra, hogy ha valaki a határidő előtt lépett be Nagy-Britannia területére, akkor ledolgozhassa az öt évet, ami az állandó ott-tartózkodáshoz kell.
EU goal on #citizensrights: same level of protection as in EU law. More ambition, clarity and guarantees needed than in today's UK position.
— Michel Barnier (@MichelBarnier) June 26, 2017
A javaslatra Michel Barnier, brüsszel Brexit-főtárgyalója annyit reagált, hogy ennél ambíciózusabb, tisztább és garantáltabb feltételeket szeretne. Látszólag ez egy kemény beszólás, de valójában a britek elég közel kerültek a brüsszeli elvárásokhoz. A Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok további sorsa eddig inkább az Európai Unió elvárásai szerint alakul. Vannak még vitás kérdések, de a brit kormány szinten mindben engedhet valamennyit.
