Közélet

Orbán nem érezte, hogy nem állnak mögötte az emberek

Bita Dániel
Kerner Zsolt
Bita DánielKerner Zsolt

2017. 02. 23. 11:24

Törődjünk bele, hogy soha nem rendezünk olimpiát? Mibe került volna? Kérdések és válaszok.
Korábban a témában:

Akkor már soha nem rendezünk olimpiát?

Egyhamar biztos nem. Bár Magyarország csak a 2024-es pályázattól lépett vissza, és Borkai Zsolt MOB-elnök máris közölte, hogy továbbra is a mielőbbi olimpiarendezés a cél, a 2028-as jelentkezés politikailag kockázatos lenne a hatalomnak egy ekkora kudarc után. De ha vállalja is ezt a kockázatot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság biztosan nem felejti egykönnyen Magyarország bénázását. Hamburgban például még 2015 végén döntöttek úgy, hogy visszatáncolnak, a magyar kormány viszont hallani sem akart népszavazásról, azt aláírásgyűjtéssel kellett kikényszeríteni kevesebb mint fél évvel a NOB helyszínválasztó kongresszusa előtt. Ilyen későn már valóban presztízsveszteség visszalépni.

Mi lesz a népszavazással?

Ha összegyűlt a kellő számú aláírás, a Fővárosi Közgyűlésnek ki kell írnia, de a bíróság dönthet úgy, hogy a kezdeményezés okafogyottá vált. Bizonyára ez történik majd.

Volt esélyünk egyáltalán a rendezésre?

Igen. Bár sokan kételkedtek, ebben történetesen igazat mondtak a magyar pályázat felelősei. A NOB vissza akart térni az emberi léptékű olimpia eszméjéhez, amihez optimális esetben Budapest lehetett volna a mintaváros: az új Helsinki vagy Barcelona. De ahogy már írtunk róla, a kormányzat és a Budapest 2024 Zrt. meg sem próbálta meggyőzni a kezdetektől megosztott társadalmat arról, hogy az olimpiarendezés helyes és reális cél, amibe nem bukik bele az ország.

Mibe került volna nekünk mindez?

Ezermilliárdokba.

De éppen ez az egyik kérdés, amiről nem beszéltek őszintén a rendezéspártiak. Az olimpiai hatástanulmány „mindössze” 1043 milliárd forintra becsülte a rendezéssel közvetlenül összefüggő kiadásokat, ellenben futurisztikus fejlesztések egész soráról jelentette ki, hogy mindenképp, azaz olimpiától függetlenül is megvalósulnak. A tanulmány szerint az olimpiai felkészülés idején csak közlekedésfejlesztésre 1900 milliárd forintot szánna az ország, amit bajos elképzelni a játékoktól függetlenül. Volt olyan közgazdász, aki egyenesen 12 ezer milliárd forintos számlát jósolt.

Forrás: budapest2024.org

Most lemondhatunk az új sportlétesítményekről?

Csak egy részükről. A vizes-vb fő helyszínét, a Dagály Úszóarénát a napokban át is adták, és a legdrágább – eredetileg 128 milliárd forintosra becsült – létesítménynek, az új Puskás Ferenc Stadionnak is el kell készülnie három éven belül, hiszen 2020-ban Eb-meccseknek ad otthont. A kormány egyébként is azt ígéri, hogy a sportlétesítmény-fejlesztési program révén az olimpiától függetlenül megépülnek a versenyhelyszínek (a szlalomkajakpályától a velodromon át a teniszközpontig), az ideiglenes csarnokok kivételével. Persze ha nincs olimpia, nincs ami kikényszerítse ezt a vállalást.

Mennyit költöttünk eddig?

A pályázati előkészületekre körülbelül 30 milliárd forintot szánt a kormány, de hogy ebből mennyit költöttek el, nehéz nyomon követni. A felét biztosan.

Kinek az ötlete volt az olimpiarendezés?

Orbán Viktoré. Már első kormányzása alatt fölvetette, de akkor ez még tényleg csak álom volt. A sportinfrastruktúra fejlődésével és a NOB reformjaival viszont közelebb kerültünk hozzá.

A nagy taktikus Orbán nem vette észre, hogy ebben az ügyben nem áll mögötte a társadalom?

A miniszterelnök tényleg nagy taktikus, de a szívügyeivel kapcsolatban hajlamos elveszíteni az éleslátását. Az erőltetett ütemű stadionépítési program sem hoz szavazatokat, sőt, Orbán mégsem enged belőle.

Akkor miért lépett mégis vissza?

Mert nem kockáztathatta, hogy fél évvel a parlamenti választás előtt Budapesten nagy többséggel elveszítsen egy népszavazást, és ezzel lökést adjon az ellenzéknek.

Tényleg áruló az ellenzék?

Ez a vád még sokszor elő fog kerülni a kormányzati kommunikációból. Az biztos, hogy az ellenzék nagy része – az LMP-t kivéve – nem ellenezte következetesen az olimpiát. Ahogy nagyrészt a magyar társadalom sem, egész addig, amíg nem lett politikai téma az olimpiarendezés ügye, és a Momentum Mozgalom az élére nem állt az ellentábornak. De még azokat is nehéz lenne okkal árulónak nevezni, akik meggondolták magukat a Fővárosi Közgyűlés 2015. nyári támogató döntése óta, főleg hogy még a közpénzköltések részleteit is takargatni akarták az illetékesek. Ráadásul a népszavazás támogatói nem feltétlenül azonosak az olimpiarendezés ellenzőivel. Az árulózás összességében egy elég ötlettelen húzás a kormány részéről: attól, hogy valaki nem az olimpiára, hanem más célokra költene ezermilliárdokat, nem lesz hazaáruló.

Mi lehet Orbán következő nagy célja?

A 2026-os futball-világbajnokság még kiadó!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Kommentek

NEW YORK, NY - DECEMBER 09: People carry signs addressing the issue of sexual harassment at a #MeToo rally outside of Trump International Hotel on December 9, 2017 in New York City.   Stephanie Keith/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.