A FINA elnöke a japán delegáció figyelmébe ajánlotta a budapesti úszóaréna építészeti megoldásait, egyúttal méltatta a szűkös időkeret ellenére magas színvonalon és jövőbe mutató műszaki tartalommal felépülő komplexumot. A sikerhez nagyban hozzájárult, hogy a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) a tervezést és a kivitelezést is figyelemmel kísérte, képviselői folyamatosan szakértő tanácsokkal segítették a munkát – közölték csütörtökön a világverseny magyar szervezői.
A Tokió 2020 munkatársai elmondták, eredeti terveik szerint egy állandó, 15.000 néző befogadására alkalmas uszoda épült volna az olimpiára. Látva azonban a fejlesztéseket, már ők is – a Duna Arénához hasonlóan – egy visszabontható, és az olimpia után a fenntarthatóságot szem előtt tartó, arénát fognak építeni. Ezért leginkább azok után a megoldások után érdeklődtek, amelyek az épület befogadóképességének variálhatóságát teszik lehetővé.
Nagyon menő, nagyon drága
A 17. FINA Világbajnokság fő helyszínéül szolgáló Duna Aréna verseny alatti befogadóképessége 15.000 fő, mely a világeseményt követően a 4500-4500 mobillálátóval visszabontva, csökkentett kapacitással fog működni fix 6000 fő befogadására alkalmasan.
A korábban Dagály nevet viselő komplexumot a keddi jelképes átadáson Duna Arénának keresztelték el, melynek kulcsát Tarlós István főpolgármester és Fürjes Balázs kormánybiztos közösen nyújtotta át a háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinkának.
Ahogyan szerdán beszámoltunk róla, a Dagály Strandfürdő tervezési, építési, szerelési munkáihoz kapcsolódó projektmenedzsment, műszaki ellenőri, sportszakmai ellenőri, tervellenőri, superellenőrzési és kockázatelemzési munkáinak elvégzése és az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások ellátását az Újlak Mérnökiroda Kft. a második emelés keretében 884 millió forint helyett 987,5 millióért végzi el. A vizes vb teljes büdzséje az Átlátszó számításai szerint 90 milliárd forint lesz.
