A kormány is belátta: inflációs prognózisa nem tartható. Orbán Viktor ezért a minap már jelezte, 0,9 helyett 1,6 százalékos lehet a nyugdíjemelés. Ugyanakkor az is kevés lehet, hiszen a 15 százalékos minimálbér-emelés, a járulékcsökkentés miatt felgyorsuló béremelkedés is hat a pénzromlás ütemére. Egyelőre az 1,6 százalék azonban biztosnak tűnik, így a törvény szerint jövőre rendkívüli nyugdíjemelés jöhet, pótolni kell a reálérték fenntartásához szükséges összeget.
Mint korábban megírtuk, az MSZP elnöke korábban teljesen elhibázottnak nevezte, hogy a nyugdíjemelés mértékét az inflációhoz kötik.
Orbán Viktor a Világgazdaságnak most azt mondta, a nyugdíjasokkal kötött megállapodás értelmében megtartják a nyugdíjak reálértékét. Ezt eddig be is tartották, sőt túlteljesítették, reálérték-növekedést értek el. A kormányfő – most először beszélt arról, hogy akár új nyugdíjszámítási szabályok is jöhetnek.
Természetesen tudjuk, hogy nem könnyű az idősek élete. Az, hogy milyen új számítási rendszer legyen, egy többéves, még előttünk álló vita, amely szakmai körökben el is kezdődött, és bátorítom, hogy folytassák.
Szerinte most a nyugdíjrendszer határait nem lehet feszegetni.
Amit tehetünk, az a megélhetési költségek csökkentése, ebben nagy szerepe van az általános forgalmi adó leszállításának.
Korábban volt olyan nyugdíjas szervezet, amely azt kérte magától a kormányfőtől, hogy ne egységes legyen a nyugdíjemelés, hanem az országos átlagnyugdíjra jutó emelést kapja mindenki forintosítva, függetlenül járandóságától. Jelenleg az egymilliós és a százezres nyugdíj után is 1,6 százalékos emelés jár. A nyugdíjasok kétharmadánál így hiába csökkent a reálérték, a statisztikák torz képet mutatnak.