Közélet

Balog megint a romák integrációjára hivatkozott a menekültválság kapcsán

A miniszter szerint az is a kelet-európai lét velejárója, hogy nem elfogadóak az azonos neműek párkapcsolatával szemben.

„Tanulunk a Nyugaton elkövetett hibákból” – ezzel a címmel közölt interjút a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lap Balog Zoltánnal, az emberi erőforrások miniszterével.

Balog szerint a menekültválság alapvető különbségeket hozott felszínre az EU keleti és nyugati tagállamai között, és úgy véli, „ha ez így megy tovább, akkor ellenkező irányba fogunk fejlődni”. A miniszter szerint Magyarországon és más kelet-európai EU-tagállamokban nem annyira a határokon készült képek nyugtalanítják az embereket, hanem „mindaz, amit látnak a nyugat-európai társadalmakban, ahol nehezen megy az együttélés a bevándorlók második és harmadik nemzedékével”.

A politikus úgy vélte: a keleteurópaiakból nem hiányzik a tolerancia, de „tanulunk a Nyugaton elkövetett hibákból”. Azt mondta: a társadalom kulturális identitását a belátható jövőben meg kell őrizni, „akkor is, ha Magyarország tartósan talán nem tudja kivonni magát a változások alól”.

A miniszter szerint a keleteurópaiak a kommunizmus tapasztalatára adott reakcióként „nagyon érzékenyek az identitás és a nemzeti szuverenitás kérdéseiben”, és a Kelet és Nyugat közti különbségek nemcsak a „migránsokhoz” fűződő viszonyban húzódnak meg, hanem az azonos nemű párkapcsolatokhoz fűződő viszonyban is.

Balog felhívta a figyelmet arra is, hogy Magyarország és a szomszédos államok „bevándorlók nélkül is nehéz integrációs feladat előtt állnak”. Arra hivatkozott, hogy „a térségben él 7-8  millió roma, akik európai állampolgárok és a társadalom peremén állnak”, szerinte a magyar társadalom az ő integrációjukkal tudja bizonyítani az érettségét, „az EU azonban nem igazán érzékeli a feladat nagyságát, így a menekültek révén egyfajta konkurencia alakul ki”.

A tárcavezető visszautasította a menekültválság kapcsán Magyarországgal szemben megfogalmazott bírálatokat. Azt mondta: „Egy ideig mi voltunk az egyetlenek, akik betartották az európai menekültpolitika szabályait.”

Balog arra is kitért, hogy tavaly ősszel nem lett volna szükség a német határok megnyitására humanitárius okokból, mert „a helyzet nem volt annyira drámai”, és „kitartottunk volna még tovább”. (Emlékeztetőül: tavaly szeptemberben tömegével torlódtak fel a menekültek többek közt Budapesten, a Keleti pályaudvarnál, majd a lehetetlen helyzetet elunva végül gyalog indultak el Ausztria felé.)

(MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik