Néhány európai országban – véli a kormányfő – az elit világpolgár, nem áll szóba saját népével; miniszterelnökünk idekeveri az SZDSZ régi kampánymondatát:
tudjuk, merjük, tesszük
Nos, ha jól értjük az utalást, Orbán fejében Brüsszel a szabad demokraták szövetsége.
Tervezetten “ideszállítanak sok millió migránst” – szól az orbáni vád. “A mai napig olyan országokból engedünk be százezreket, akikkel hadban állunk, a veszélyesek kiszűrésére esélyünk sem volt”, nem tudni, ki terrorista, ki az, aki az éltéért fut, “nehéz erre más szót találni, mint hogy őrültség.”
Tavaszi szél vizet áraszt, de felduzzasztja a bevándorlók tömegét is.
Ezt nem dalolja, mondja a szónok. Aki szerint “délről tolják a migránsokat, a germánoktól pedig szirénhangok csábítják őket”.
Szorgalmazza, erősítsük meg “saját védelmi vonalainkat”, melyben “csak magunkra, a saját bugyellárisunkra számíthatunk… Ha szükséges, Szlovéniától Ukrajnáig teljes szélességben védekezni fogunk.” Megmutatjuk a világnak és a migránsoknak, hogy “Magyarország szuverén ország, ide csak az léphet be, aki engedelmeskedik az egyenruhásainknak”.
De mindez kevés, a déli határokon túl a diplomáciában is tenni kell: “Brüsszelt meg kel állítanunk.” A fő baj, hogy “fejükbe vették, hogy a menekülteket kvóta alapján szétosztják.”
Egy igazságtalan döntés már van, százhúszezer migráns szétosztásáról hozott törvényt az Európai Parlament, “ezt vitatjuk, és bíróságon harcolunk ellene”.
Két tábor van: unionisták és szuverenisták.
Előbbi Európai Egyesült Államot, utóbbi szabad nemzetek Európáját akarja. A vita szimbóluma a kötelező betelepítési kvóta, s mindez “szétfeszítheti az európai népek közösségét”.
“Nem hagyhatjuk, hogy szédült politikájuk következményét szétterítsék mindenki másra… Nem akarunk és nem fogunk homofóbiát, bűnözést és antiszemitizmust importálni Európába.”