Közélet

A nap kérdése a Mol-vezéré: “…,de hol vannak a világszínvonalú vezetőink?”

Hernádi Zsolt (Hernádi Zsolt)
Hernádi Zsolt (Hernádi Zsolt)
Szerinte Közép-Európában nagy a hiány a nyitottan gondolkodó, rátermett vezetőből. Fociról, gazdaságról beszél.

A Figyelőnek Hernádi Zsolt, aki két év után idén nyáron végre kijutott a karanténból, azt mondja: az OMV vezetőivel szokott találkozni. Azt nem árulja el, miről beszélgetnek, de azt igen, mennyire jó érzés,

hogy végre nem csak az országot tudom körbekerékpározni…”

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a hetilapnak adott gigainterjúban azt is elárulja, hogy a Mol Tiszaújvárosban szintetikus gumigyárat épít, aminek Orbán Viktor teheti le az alapkövét. További beruházásokat is terveznek akár a szénhidrogén iparon kívül is. Egyelőre nem várható a részvényesi struktúra érdemi átalakítása, ahogyan hirtelen osztalék-növelésben sem nagyon reménykedhetnek a részvényesek.

Az Orbán-Simicska háború nem érintette a cég életét – mondja Hernádi. Ugyanakkor elismeri, hogy voltak oldalcsapások. Ezekre nem tér ki, mondván, a Mol-csoport mozgásterét nem korlátozzák belpolitikai érdekek. Szerinte a Videoton-páholyban nem lehet lobbizni.

Én mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, próbálja meg elkerülni, hogy a Videotonnál politikáról vagy üzletről beszéljen, mert ott minden a fociról szól. Tapasztalataim szerint mindenki rosszul jött ki abból a helyzetből, ha a Vidi-meccset lobbira próbálta használni.

Hernádi nem lesz sportvezető, bár a sportot szereti, és úgy látja, lehetne jó történetet csinálni a fociból is, csak még sok a visszahúzó erő. A gazdaságban és a fociban – szerinte – ugyanolyan a jó vezető.

Aki érti, hogy dinamikus a környezet, a 30 éves módszerek már nem jók. Ne zárkózzunk be, mert elmegy mellettünk a világ. Sok remek tudóst adunk a világnak, biológiában, matematikában, kutatóorvosok terén, de hol vannak a világszínvonalú vezetőink?

Szerinte a lokálisan gondolkodó magyar vállalatok vezetői vezetői azt mondják, éppúgy, mint a fociedzők nagy része, hogy ők a jó vezetők, a fiatalok nézzék őket. A képzés drága lenne, erre nem költenek, de Hernádi Zsolt meggyőződése, hogy a régió csak akkor lesz versenyképes, ha a legjobbjaink nem a Harvardon, Yale-en tanulnak, hanem Budapesten, de ugyanolyan színvonalon, ugyanolyan oktatókkal.

A Mol-vezér azt is elárulja, hogy mezőgazdasági vállalkozásba kezdett a Gete-hegyen, ahol egykoron állatorvos édesapjával körbegyógyította és végigmiskárolta a falvak állatait. Mintagazdaságot szeretne működtetni, no nem nagy területen, mindössze néhány száz hektáron.

Hernádi a menekültügy kapcsán érdemben nem nyilvánít véleményt, inkább arról beszél, hogy sokkal több külföldi vezető kellene a magyar nagyvállalatokhoz. Szerinte nemcsak a magyarok hazacsábítása a fontos, hanem a külföldiek idecsábítása is.

Ez a legjobb diplomácia.

Szerinte az ő szocializmusban képzett generációja még azt tanulta, hogy a bezárkózás és az állandóság érték, pedig nem. Ma már sokkal nagyobb nyitottság kell – mondja a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a Figyelőben.

Nem indulhat eljárás a vesztegetési ügyben

Ezt már ügyvédje mondta. Ha egyszer egy ügyet, egy tényállás alapján, egy hatóság elbírált, ugyanazon tényállás alapján nem lehet eljárást indítani. Az MTI-vel Zamecsnik Péter közölte: a Fővárosi Törvényszék első fokon csalás és hűtlen kezelés alól felmentette Hernádi Zsoltot, a nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés miatt indult eljárást megszüntette.

Az eljárás pótmagánvád alapján zajlott, amit a Mol egyik részvényese – aki korábban alkalmazottja is volt a társaságnak – azt követően indított, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott. A Fővárosi Ítélőtábla másodfokú ítéletében úgy fogalmazott, hogy eljárásjogilag a pótmagánvádra nem lett volna lehetőség, mivel annak csak olyan bűncselekménynél van helye, amikor közvetlenül érvényesül a sértettnél bekövetkezett kár vagy sérelem. Ezért az eljárást megszüntették – tette hozzá.

2011 novemberében ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség részletesen meghallgatta Hernádi Zsoltot, dokumentumokat csatoltak be, és 2012 januárjában a magyar ügyészség azzal szüntette meg az eljárást, hogy bűncselekmény nem történt. 2013-ban a magyar bíróság megtagadta Hernádi Zsolt ügyében a horvát ügyészség által kibocsátott európai elfogatóparancs végrehajtását, mivel az elfogatóparancsot ugyanabban az ügyben adták ki, amelyben korábban a magyar ügyészség is vizsgálódott, és bűncselekmény hiányában az eljárást megszüntette.

Tehát Hernádi Zsolt nemzetközi vesztegetéssel kapcsolatos ügyében már többször, több hatóság is állást foglalt.

Az ügyvéd szerint a horvát bíróság munkáját minősíti az Ivo Sanader (volt kormányfő) ügyében hozott alkotmánybírósági döntés, amely hatályon kívül helyezte az első és másodfokú döntést, mivel európai normákat és alap jogelveket sértettek, amelyek megengedhetetlenek. Emellett a Hernádi Zsolt elleni eljárásban több hónapja nem tud arra válaszolni a horvát bíróság, hogy a gyanúsítottnak joga van-e megkapni magyarul a nyomozati iratokat és az őt terhelő bizonyítékokat, pedig minden állampolgárnak joga van a saját anyanyelvén megismerni az őt érintő büntető eljárás fontos dokumentumait – emelte ki Hernádi Zsolt ügyvédje.

 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik