Az elsőajtós felszállással nem – legalábbis így gondolja olvasónk, Viktor, aki inkább a beléptető kapukban látja a megoldást.
Kérlek, engedd meg, hogy megosszam építő jellegű gondolatmenetemet Veled és blogod közönségével. Kezdeném azzal, hogy rettentően idegesít a bliccelés mint jelenség. Valamit mindenképpen kezdeni kellene vele, mert nagyon igazságtalannak tartom, hogy az utazóközönségnek csak egy szűk hányada veszi ki a részét a közteherviselés eme formájából.
Meglátásom szerint BKK-nak bár vannak jó kezdeményezései (ld. lentebb), jelenleg teljesen tehetetlen, nem tud megfelelő választ adni a bliccelés kérdésére, nem áll nekik össze a megoldási képlet.
Bár görcsösen ragaszkodnak hozzá, kimondhatjuk, az első ajtós felszállási rend jelen formájában megbukott – elég csak a BKV-Figyelő vonatkozó posztjait/hozzászólásait elolvasni vagy éppen a járművezetők és szakszervezeteik véleményét meghallgatni: nem alkalmas a bliccelők kiszűrésére; lassítja a haladást, kényelmetlen, hiszen akadályozza a szabad utasáramlást; feszültséget teremt az utasok és a sofőrök között, ezáltal rontja a szolgáltató megítélését; a folyamatos konfliktusok miatt tönkreteszi idegileg és/vagy a pálya elhagyására kényszeríti a normális járművezetőket; és olyan véleményeket is hallani, hogy közvetve veszélyezteti a személyi és vagyonbiztonságot.
Be kell látni, a magyar (vagy inkább budapesti) utazóközönség hozzáállása jelenleg alkalmatlan az elsőajtózáshoz. Elég csak végigmenni a Rákóczi úton egy elsőajtós járattal, máris látható, hogy miről beszélek: vadállat módjára feszegetik az ajtókat, tülekednek fel a járművekre az emberek és baromira nem érdekli őket, mit mond be az automata vagy a sofőr a mikrofonba.
A BKK legfőbb érve a rendszer mellett, hogy jelentősen növekedett a jegyárbevétel az elsőajtózás kiterjesztése óta. Megkérdeztem egy autóbuszvezető ismerősömet, szerinte semmi köze az elsőajtózásnak a jegyárbevétel növekedéshez. Érvelése szerint nem azért vásárolnak vonaljegyet az utasok a sofőrnél, mert az adott járat elsőajtós: aki nem akar bliccelni, az így is úgy is vesz jegyet a járművezetőnél, ha máshol épp nem volt rá lehetősége.
Az említett ismerősöm nem csak elsőajtós vonalakon jár és tapasztalata szerint némelyiken jóval több jegy fogy, mint sok elsőajtóson – leginkább az utazóközönség összetételétől függ a kérdés. Az tehát egy remek húzás volt a BKK-tól, hogy az összes járaton bevezette a jegyárusítást. A mikéntjén viszont még van mit javítani. Gyakori probléma, hogy a sofőröknek kifogy a jegykészlete. Ez az utasoknak is rossz, de a járművezetőknek is, mert akár hetente többször mehetnek be jegyet felvenni (és mindezt a szabadidejükben).
Kézenfekvő lenne valami olyan megoldást kitalálni, mint ami a Volán járatokon már sok éve hatékonyan működik. Ott helyben nyomtatja ki a jegyet a sofőr a beépített kasszagép segítségével. Ennél még egyszerűbb lenne, ha a sofőröktől független automatát helyeznének el a buszokon/villamosokon, mert akkor egyrészt nem menne az idő jegyárusítással és a +100 forint felárat sem kellene kifizetni a helyben vásárolt jegyért. Valljuk be, a 450 forint tényleg horror ár egy vonaljegyért.
A másik remek kezdeményezés a BKK részéről a Corvin negyed metróállomásnál tesztelt beléptetőkapu. Én ebben látom a megoldást a bliccelés ellen. De ezt ki kellene terjeszteni a metróállomásokon túl a HÉV-re és az egyéb járműtípusok forgalmasabb megállóira is. Az alapfelvetésem az, hogy a magyar ember lusta. Képes akár 5-10 percet is várni a buszra azért, hogy egy gyalog 2-3 perc alatt teljesíthető távot utazzon.
Emiatt elég lenne csak végállomásokat és a nagyobb felszíni csomópontok (Ferenciek tere, Blaha Lujza tér, Oktogon, Nyugati pályaudvar, stb.) megállóhelyeit elkeríteni és oda akár jegyárusító személyzettel ellátott beléptetőkapukat elhelyezni, máris meg lenne oldva a probléma, ki lehetne váltani az elsőajtózást, hiszen már a megállóhelyre történő belépéskor ellenőrzésre kerülne/megváltható lenne az utazási jogosultság.
Mivel nem kellene az összes megállóhelyre személyzet, így jelentős pluszköltséggel sem járna ez a megoldás, de egyben rákényszerítene mindenkit aki nem akar sétálni a szolgáltatás legális igénybevételére, ezzel nagyban növelve a jegyárbevételt. Természetesen a buszokon történő jegyárusítást (sofőr vagy automata segítségével) meghagynám, hogy a kevésbé forgalmas megállókban felszálló utasoknak is legyen lehetősége megváltani az utazási jogosultságot.
