Az elmúlt másfél évben Magyarországot a Szerbia irányából érkező illegális migráció folyamatos növekedése komoly kihívás elé állította – hangzott el az Országos Rendőr-főkapitányság és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közös, hétfői sajtótájékoztatóján. Továbbra is jellemző, hogy Magyarország elsősorban nem cél-, hanem tranzitország, vagyis az ideérkező külföldiek jelentős része egyes nyugat-európai országokba szeretne eljutni. Ezt támasztja alá az is, hogy az illegálisan érkező, és ezért idegenrendészeti eljárás alá vont migránsok döntő hányada nem kér Magyarországon nemzetközi védelmet.
Az érintett külföldiek összetétele egyébként rendkívül változatos, főleg afgán, koszovói és pakisztáni állampolgárokból áll. A migrációs okok egyénenként eltérőek lehetnek, ám a tapasztalatok azt mutatják, a többség gazdasági okokból hagyta el hazáját, míg kisebb hányaduk valamilyen üldöztetés, vagy annak veszélye miatt döntött így.
Az elfogott migránsok az eljárás idejére őrzött szállásokon kapnak helyet. Szabadságuk korlátozásáról dönthet a rendőrség vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal is. A külföldiek kisebb része nyújt csak be menedékjogi kérelmét, amely azonban nem eredményezi automatikusan az őrizet megszüntetését. Korábban ugyanis gyakorta előfordult, hogy azok a külföldiek, akik a kérelem előterjesztése után szabadon mozoghattak, azon nyomban továbbálltak és a vágyott Nyugat-Európa felé vették az irányt, ahonnan rendre visszaküldték őket.
Azokat, akiknek elutasítják a kérelmét visszafogadási egyezmény alapján átadják a szomszédos állam hatóságainak. Ugyanez vonatkozik azokra, akik esetleg „nem kérnek belőlünk”. A rendőrség hangsúlyozza: a kitoloncolásnál minden esetben elsődleges szempontként kezelik az emberi jogok biztosítását.
A rendőrség az őrizetet öt őrzött szálláson hajtja végre: Győrben 40, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon 27, Kiskunhalason 178, Békéscsabán 135, Nyírbátorban 273, összesen 653 férőhelyet tartanak fenn. Az idegenrendészeti hatóság az őrizetet 72 óra időtartamra rendelheti el, annak hosszabbítása és harmincnaponta történő felülvizsgálata már a bíróság feladata. Azok, akik ezeken a szállásokon élnek, olyan ételeket kapnak, amelyek megfelelnek vallási előírásaiknak, jár nekik a magyar állampolgárokkal azonos színvonalú háziorvosi ellátás, emellett sportolhatnak, művelődhetnek és nyelvet tanulhatnak. Sőt – hogy minél szélesebb körben jussanak kommunikációs lehetőségekhez – internetezhetnek is.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a menekültek és a védelmet kérők, továbbá a származási országukba vissza nem küldhető külföldiek elhelyezésére Debrecenben, Bicskén és Balassagyarmaton üzemeltet befogadó állomást. Az ORFK szerint a befogadási körülmények semmilyen tekintetben nem maradnak el más uniós tagállamokban működő, hasonló funkciót ellátó intézményekétől. A debreceni és a bicskei állomás egyébként összesen 1600 fő elhelyezésére alkalmas, míg Balassagyarmaton további 130 fér el. Az ntézményeket a külföldiek napközben elhagyhatják, bejelentési kötelezettségük csak akkor van, ha hosszabb ideig akarnak távol maradni.
A BÁH szerint az általuk működtetett állomások a kor követelményeinek megfelelő elhelyezést biztosítanak, kulturált körülmények között. Akik ott élnek, napi háromszori étkezést, alap- és sürgősségi orvosi ellátást kapnak, és ugyancsak tartalmasan tölthetik el szabadidejüket. Internet, klubszoba, gyermekjátszó áll a rendelkezésükre. Az elismert menekültek és oltalmazottak 520 órás ingyenes magyar nyelvi oktatást kapnak, és az intézményekben lakó iskoláskorú gyermekek oktatása is megoldott.
A Hivatal évente csaknem egymilliárd forintot fordít ezeknek az intézményeknek a működtetésére és a lakók ellátására. Az elismert menekültek – hogy megélhetésüket biztosítani tudják – meghatározott ellátásokat és pénzbeni támogatásokat is kapnak. Ez a „nemzetközi védelemben részesített személyi kör” lényegében a magyar állampolgárokkal azonos jogokat élvez, így hozzáférhet a magyar munkaerő piachoz, továbbá indokolt esetben szociális támogatásokhoz is.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) közép-európai regionális képviselője szerint azonban sürgős intézkedésekre van szükség a magyar menekültvédelmi rendszerben. Gottfried Köfner erről pár hete számolt be budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen bemutatta az UNHCR állásfoglalását a magyarországi menekültügyi rendszerről, a menekültek és a menedékkérők helyzetéről.
Mint mondta, arra lenne szükség, hogy a menedékkérők anélkül nyújthassák be kérelmüket, hogy elriasztanák, megfélemlítenék vagy bűnözőkként kezelnék őket. Egyebek mellett beszélt arról is, hogy az érintettek emberi jogait és menekültvédelmi igényeit háttérbe szorítja az illegális migráció elleni küzdelem. Az egyik fő probléma a vízum nélkül érkező menedékkérők egyre gyakoribb, szigorú börtönkörülmények közötti fogva tartása. Elmondta azt is, hogy a menedékkérők gyakran arról számolnak be, hogy a fegyveres őrök szóban és fizikailag is bántalmazzák őket. Az intézmény falain kívülre, például amikor vallási jogaikat gyakorolva templomba vagy éppen postára mennének, gyakran megbilincselve és vezetőszíjon viszik őket.
