A fővárosnak, az államnak és a BKV-nak is áldozatokat kell hoznia a fenntartható közösségi közlekedési rendszer kialakításáért, amelynek első lépéseként az állam és a főváros egy új, közös megrendelői szervezetet hozna létre, derült ki a fővárosi kabinet hétfői ülésén.
A főpolgármesteri kabinet tájékoztatást kapott az Európai Beruházási Bankkal (EIB) kötött hitelszerződés alapján készülő, hosszú távú közlekedési, működési és finanszírozási stratégia helyzetéről.
A Boston Consulting Group (BCG) szerint 10 év múlva, változatlan teljesítményszint mellett a BKV éves üzemi költségei 25 milliárd forinttal lesznek nagyobbak. Ezt nem ellensúlyozná az évi 5,5 milliárd forintra becsült reálköltség-csökkentés, ami három hatékonyságjavító intézkedésből származna.
A kollektív szerződés racionalizálásával reálértéken évi 1,9 milliárd, a buszágazat hatékonyabb munkaszervezésével évi 2,1 milliárd, a központi funkciók létszámának racionalizálásával pedig 1,5 milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni a BCG szerint. A központi funkcióknál 310 fős, a buszvezetőknél pedig 16 százalékos leépítés lenne indokolt a nemzetközi összehasonlítás alapján.
A BCG úgy véli, hogy 2019-ig reálértéken évente 10 milliárd forint pluszforrással számolhatna a BKV a viteldíjak emelésével, az állami árkiegészítés és normatív támogatás indexálásával, valamint a parkolási díjak egy részének átadásával. A tanulmány készítői úgy látják: ha a BKV az idén nem jut pótlólagos forrásokhoz, elveszítheti bankképességét, és így meglévő hiteleinek megújítása is veszélybe kerül.
A főváros az állammal létrehozandó új, közös megrendelői szervezetnek átadná a megrendelői, a paraméterkönyvvel (összmenetrend) összefüggő és a tarifamegállapítási hatásköröket, s lépéseket tenne a BKV hatékonyságjavításának kikényszerítésére. Utóbbi kulcseleme a verseny, ezért a szakértők az autóbusz-szolgáltatások terén ennek bevezetését javasolják.
A tanulmány, amelynek kapcsán hamarosan kezdődik a szakmai elemzéseket követő konzultációs fázis, változatlan teljesítmény mellett 2019-re reálértéken évi 9,7 milliárd forintos pótlólagos forrás bevonásának lehetőségével számol. A tarifák továbbra is inflációt meghaladó áremelése mellett ezt az elsőajtós felszállás kiterjesztése, a metrók zártrendszerű kialakítása, valamint a jegyellenőrök számának növelése és hatáskörük bővítése segíthetné elő.
Az új rendszerben a fővárosnak vállalnia kellene a paraméterkönyv ésszerű felülvizsgálatát, az esetleges kapacitáscsökkentést, az évi 10 milliárd forintos tőkepótló támogatás összegének növelését és a működési támogatás összegének az éves inflációval azonos indexálását. Az állam szempontjából az jelentene paradigmaváltást, ha formálisan is felelősséget vállalna a budapesti közösség közlekedésfinanszírozásáért.
(Index/MTI)
