Pilgrims – így hívják azokat az angol (brit) és holland zarándokokat, akik 1620-ban érkeztek az Új Világba a Mayflower nevű hajó fedélzetén. Plymouthból indultak, és oda is érkeztek, hiszen a mai Massachusetts állambeli helység neve is Plymouth lett idővel.
A hajó 1620. szeptember 6-án indult el Angliából, 66 napos út után november 11-én, Cape Cod foknál kötött ki. Az út során két ember életét vesztette (egy pedig a hajón megszületett).
A hajó jelentősége
A Mayflower igazi szimbólum: az Amerikai Egyesült Államok lakói közül többen az ő leszármazottjainak tekintik magukat. Az angol protestáns vallás elnyomta a puritánokat és a kisebb vallási felekezeteket, de a Mayfloweren ők is gyakorolhatták vallásukat. A hajó a szabad vallásgyakorlás jelképe lett.
Az út ötlete bizonyos William Bradfordtól származik, aki később a plymouthi kolónia kormányának vezetője lett. A hajót egyébként a transzatlanti út előtt, 1609-től áruszállításra használták, Franciaország, Norvégia, Németország közreműködésével.
Angol dal a Pilgrims-ekről:
Az utasok
A hajón 102 ember utazott, a legénység 25-30 főből állt. (A hajó mintegy 90-100 méter hosszú és 180 tonna lehetett.) Az utasok névsorát ITT lehet megtekinteni.
Kezdetben két hajó indítását tervezték, a másik a Speedwell lett volna. Utóbbi már szállított disszidánsokat Hollandiából Southamptonba abban az időszakban. Az „Új világba” már nem tudott elmenni, mert lék miatt kétszer is vissza kellett fordítani. Egyesek szerint semmi baja sem volt, csak egyesek szabotálták az utat.
A London Társaság a Mayflower utasainak engedélyt adott arra, hogy Észak-Virginiában letelepedjenek, oda azonban a vitorlás kemény tél miatt nem ért el. Eredetileg ezt tervezték, végül a maradt egy délebbi terület, a Cape Cod-öböl.
Megoszlanak a vélemények, hogy a betelepülők hogyan foglalták el a terepet, bizonyos források szerint rögtön felszámoltak egy indián falut, ellopták a betakarított kukoricát. Nathanial Philbrick visszaemlékezései szerint temetkezési helyeket gyaláztak meg, sírokat forgattak fel. Bradford szerint viszont később kompenzáltak: kukoricát és egyéb nyersanyagokat vásároltak, amiket aztán visszaadtak a helyieknek.
A telet a Mayfloweren töltötték az utasok (ekkor született meg egy másik gyermek is), de skorbut, tüdőgyulladás és tuberkolózis miatt többen életüket vesztették – a legénységből is. 53-an maradtak életben, akik tavasszal kunyhókat építettek a parton és 1621 márciusában elhagyták a hajót.
Az utasok nagy része zarándok volt (a vallási üldöztetések elől menekült), de voltak, akiket alkalmazottnak vettek fel a kereskedők.
A hajó 1623 májusában tért vissza Angliába, két évvel később, a kapitány (Cristopher Jones) halála után szétvagdosták a járművet, fémhulladék és fűrészáru lett belőle.
Rajzfilm egy egérről, aki a Mayfloweren utazott (NBC, 1968):
További utak
1629-ben egy másik Mayflower nevű hajó 35 utast vitt Amerikába, hogy aztán 1630-ban, 1633-ban, 1634-ben és 1639-ben is megtegye az utat. Egy 1641-es próbálkozás alkalmával 140 utas szállt fel rá, de 1642. október 18-án konstatálták, hogy a hajó nem érkezett meg „Új-Angliába”.
A II. világháború után nagy erőfeszítéseket tettek a Mayflower újraépítésére, és ez 1956-ban meg is valósult. A hajó teljes mását hozták létre Mayflower II néven (a tervező William Baker volt, a kapitány Alan Viliers), amely 1957. július 13-án, egy 55 napos út után ki is kötött Plymouth Harbourban.
Ez a hajó a mai napig nyitva áll a látogatók előtt.
A Mayflower II. útja 1957-ben:
Emléke
A Mayflowernek az európai és az amerikai társadalom számos területén állít emléket. Kulturális és sportrendezvények, szervezetek vagy éppen kocsmák, éttermek veszik fel a nevét, zenésítik meg történetét. Bob Dylantől Vangelisig, a Plymouth Argyle labdarúgócsapatától a PlayStation 2-ig, rengeteg helyen találkozhatunk a nevével.
AJÁNLOTT LINKEK, FORRÁSOK:
A Mayflower története (Mayflowerhistory.com)
A Mayflower utasainak listája (Mayflowerhistory.com)
Dal a Vangelistől (Youtube)
A Mayflower története II. (Wikipedia)
A Mayflower Társaság honlapja (Mayflowersociety.com)
