A bruttó nemzeti termékhez (GDP) viszonyított államadósság 2002 közepén 54 százalék, 2004 közepén 58 százalék volt, vagyis a maastrichti kritériumnak megfelelt. Ezt az egykori pénzügyminiszter (a képen) mondta annak a parlamenti albizottságnak az ülésén, amely a 2002-2010 közötti államadósság-növekedés okait vizsgálja.
László Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy a 2002-es kormányváltáskor Magyarország még nem volt tagja az EU-nak. Az eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiány ezért nem tartalmazta az MFB és más állami, önkormányzati vállatok, például a MÁV, BKV, Malév, és a PPP-konstrukciók miatt keletkezett többletadósságot.
Az azonban az előző kormány tevékenységéhez kötődött, mert az államadósság növekedése 2000-2001-ben kezdődött, ekkor indult el a később leállított kamattámogatás a lakásszektorban.
A volt pénzügyminiszter közölte és kérdésre meg is erősítette: a 2002-es 100 napos programok után – kisebb kiigazításokkal – 2008-ra elérhetővé vált volna az euró bevezetése.
A kérdések után László Csaba nyilatkozatot olvasott fel, amelyben rögzítette: a Parlament a rendelkezésére álló eszközökkel – mint például a bizottsági meghallgatás – csak a politikai felelősség kérdésében hivatott véleményt alkotni. A kormány, így a miniszterek munkájáról az országgyűlési választásokon közvetett módon a szavazópolgárok is véleményt alkothatnak – tette hozzá.
