A túlzott deficit eljárás keretében az EU-nak jelentett deficit 1132 milliárd forint, az ESA-módszertan szerinti összeg pedig 1153 milliárd forint lett tavaly – közölte a statisztikai hivatal. Előbbi az éves GDP 4,2, utóbbi a 4,3 százaléka.
Elvétettük a 3,8 százalékos célt. Az önkormányzatok tervezettnél magasabb negyedik negyedévi hiánya és a központi kormányzat hiányának eredményszemléletű átszámítása miatt nem teljesült a hiánycél – tudatta a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Matolcsy György (a képen) által vezetett tárca szerint az előjelek alapján az önkormányzatok 150 milliárd forintos utolsó negyedévi hiánya nem volt reálisan feltételezhető.
A minisztérium a jövőt illetően derűlátó. Úgy véli, idén az államháztartás többlete a GDP 2 százaléka lehet. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépők vagyona javítja az egyenleget, az idei többlet elérné a GDP 4 százalékát, ha azt egyedi tételek nem csökkentenék. A MÁV és a BKV adóssága egy részének átvállalása azonban GDP-arányosan 1,3 százalékkal rontja a többletet. A PPP-projektek kiváltása a GDP 0,7 százalékának megfelelő mértékű csökkenést okoz. A statisztikai változások nem módosítják az eredetileg elfogadott költségvetés sarokszámait: a kormány az egyszeri hatásoktól megszűrt hiánycélt kívánja betartani.
A középtávon fenntartható pénzügyi egyensúly megteremtéséhez szükséges további strukturális intézkedéseket a kormány az április 15-én nyilvánosságra kerülő konvergenciaprogramban ismerteti. Ezen túl a tervek szerint megállapodást köt a Bankszövetséggel és Nemzeti Munka Tervet állít össze.
A tavalyi intézkedések hozzájárultak a magyar államháztartás konszolidációjához, de strukturális reformok nélkül a közép- és hosszú távú gazdasági és pénzügyi célok nem teljesíthetők. A tárca közleménye szerint a kormány a Bankszövetséggel olyan megállapodást kötne, amelynek nem lesz negatív hatása a költségvetésre, megoldást nyújt a devizahiteleseknek, emeli a bankok állampapír-keresletét, segíti a kkv-szektor finanszírozását és egy otthonteremtési program elindítását, illetve az euróalapú hitelezés helyreállítását.
A kormány a Széll Kálmán Terv intézkedéseit megtartva, azokat kiegészítve április 30-ra elkészíti a Nemzeti Munka Tervet és ennek keretében új munka törvénykönyvre tesznek javaslatot, melynek célja, hogy az EU legrugalmasabb munkaerőpiacát alakítsa ki Magyarországon – áll a tájékoztatóban.
