„Bár a felfutás és a visszaállás nem egységes a különböző szektorokban, de vannak területek, ahol talán már látni az alagút végét. Jelentős kereslet mutatkozik a kölcsönzött munkaerőre. Ebben az évben talán most a legnagyobb, így van ok az óvatos optimizmusra, azonban a helyzet bármikor és nagyon gyorsan újra megváltozhat a járványhelyzettől függően. Érdekesség, hogy a korábbinál nagyobb számban keresnek diákmunkásokat a cégek, ez azt mutatja, hogy egyre többen kezdik felismerni a diákmunkában rejlő előnyöket” – mondta Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
- Adataik szerint a legkeresettebb munkakörök továbbra is a termelési és gyártósori pozíciók, valamint az ezt kiszolgáló feladatkörök – például a gépkezelő és beállító, technikusi és karbantartói pozíciók.
- Ugyanígy nagy a kereslet az élelmiszeriparban, a raktári munkakörök és a szakképzett logisztikai munkatársak – például targoncavezetők – iránt.
- Továbbá sokaknak kínálnak munkákat a mezőgazdaságban is az őszi idénymunkákra.
Juhász Csongor hozzátette: bár a járvány második hullámát éljük, a kölcsönzött munkaerő számát tekintve egyes területeken az első hullám előtti időszak foglalkoztatási szintjét lassan talán elérheti a magyar munkaerőpiac.
A szakember ezt azzal indokolta, hogy mivel már van tapasztalat a járványhelyzet első hullámából, sokkal felkészültebbek és tudatosabbak a cégek. Ennek egyik elemeként a korábbiaknál magasabb szintű óvintézkedéseket vezettek be. A legtöbb vállalat pedig mára kidolgozta a gyorsan bevethető vészhelyzeti forgatókönyvét, így a termelést igyekszenek fenntartani a vírushelyzet közepette is.
Van, ahol újra munkaerőhiánnyal küzdenek
A HR-szolgáltató tapasztalatai azt mutatják, hogy bizonyos ágazatokban már újra munkaerőhiányról lehet beszélni, így például feldolgozóipari, termelő és gyártó szektorokban.
A vállalat szakemberei szerint jelenleg nem lehet tudni, hogy mindez mennyire lesz tartós, hiszen a járványhelyzet számos kockázatot és bizonytalanságot rejt, ami kihatással lehet a vállalatok teljesítményére, piacaira és beruházásokra, amelyek közvetve vagy közvetlenül befolyásolják a foglalkoztatást is.
Kiemelt fotó: MTI / Vajda János
