Számtalan kérdést felvet, hogy milyen jogosultságai és kötelezettségei vannak egy munkáltatónak, hogy jogszabályi keretek között tudjon eljárni, és eleget tudjon tenni a rá rótt rendkívüli járványügyi intézkedéseknek. A munkáltatónak biztosítania kell azt is, hogy az esetleges, szükségszerűen felmerülő gazdasági, szervezeti leállás negatív hatását minimálisra csökkentse.
A Deloitte Legal szakértői részletesen kidolgozták és összefoglalták a legfontosabb munkajogi és adatvédelmi szabályokat, valamint a hatósági iránymutatásokat, amelyek a munkáltatók számára a jelen helyzetben támpontot jelenthetnek. Íme, néhány a legfontosabb kérdések közül.
Pandémiás terv
A munkáltatónak ki kell dolgoznia egy járványügyi cselekvési tervet, ennek tartalmaznia kell a megfelelő eljárásrendeket és a fertőzésveszély csökkentésére, visszaszorítására vonatkozó lépéseket.
A munkavállalók ellenőrzésének adatvédelmi kérdései
Amennyiben a munkaadók akár kérdőíves, akár mérőeszközös módszerrel információt gyűjtenek az alkalmazottak egészségügyi állapotáról, magáncélú külföldi utazásairól, akkor az információgyűjtést megelőző kockázatértékelésnek kell alávetni.
Fontos előírás, hogy a kérdőívek nem tartalmazhatnak egészségügyi kórtörténetre vonatkozó adatokat, valamint egészségügyi dokumentáció becsatolása sem igényelhető.
Emellett részletes tájékoztatást kell kidolgozni, és garanciális intézkedéseket kell az adatkezelés jogszerűségének elősegítésére bevezetni. Az ilyen célú adatkezelési jogalapok meghatározását végre kell hajtani, valamint az ellenőrzési intézkedések megtételéhez érdekmérlegelési tesztek lefolytatását is el kell végezni.
Munkavédelmi intézkedések
A vállalkozásnak feladata a nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit biztosítani, és az ahhoz kapcsolódó munkavégzési és adatkezelési folyamatokat megszervezni és kialakítani.
Az otthoni munkavégzés elrendelése
Az otthonról történő munkavégzés lehetőségét fontos elhatárolni a munkajogban szabályozott távmunkától. A munkaszerződés kifejezetten rögzíti a távmunkavégzést, szemben a „home office” megoldással, amelyet nem szükségképpen rögzítettek. Különösen fontos ezért egy ún. „home office” szabályzat megalkotása.
Vannak olyan munkakörök, ahol a munkakör jellege nem teszi lehetővé az otthoni munkavégzést, de a jelen járványügyi helyzetben a munkahelyen sem végezhetnek munkát a dolgozók. Ilyenkor a munkáltató diszkrecionális jogkörben dönthet úgy, hogy a munkatársak számára bért fizet erre az időszakra is.
Az iskolák bezárásának következményei
Ha az alkalmazott azért nem tud munkát végezni, mert kiskorú gyermekével otthon kell maradnia, fontos mérlegelni azt is, hogy adott esetben távmunka keretében részmunkaidőben tud-e dolgozni.
Házi karantén
Járványügyi házi karantén esetén keresőképtelennek minősül, akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek. Ilyenkor az érintett táppénzre jogosult, illetve ugyanez érvényesül, ha járványügyi zárlat miatt nem tud megjelenni a munkahelyén.
Szabadságok kiírása
A szabadságot a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban ad ki, ezen kívül egyoldalúan dönthet a szabadság kiadásáról.
Felmondási ok
Különös hangsúlyt kap a jelenlegi rendkívüli állapotban a munkáltató működésével összefüggő felmondási ok. Ez jogszerű felmondási indok ugyan a munkaadó részéről, de alkalmazhatóságára a különleges jogrendi állapotban szigorú szabályok vonatkoznak – összegezték a Deloitte Legal szakemberei.
Kiemelt fotó: MTI / Komka Péter
