A követeléskezelő vállalatcsoport évente közzéteszi Európai Fizetési Jelentését. A 2017 elején készített kutatásban 29 európai ország vett részt. Magyarországon 500 kis-, közép-, illetve nagyvállalat bevonásával zajlott a reprezentatív felmérés, amely részletesen vizsgálta a cégek számlázási és fizetési szokásait.
Egyre jobban kitolódnak a fizetési határidők
A vállalatok életében kulcsfontosságú feladat a pénzügyi tervezés. Ennek megfelelően, minél több ügyfél esik fizetési késedelembe, annál nehezebb megtervezni egy társaság hosszú távú gazdasági stratégiáját, megteremteni annak pénzügyi stabilitását.
A felmérésben részt vevő magyar vállalkozások átlagosan 30 napos fizetési határidőt szabnak üzleti megrendelőiknek, amely nagyjából másfélszeresére nőtt egy év alatt. A pénzügyi kompromisszumra törekvő vállalatok által adott könnyítés magával hozta azt is, hogy a számlák tényleges kiegyenlítése szinte azok lejártáig kitolódik.
A fizetési hajlandóságot tükrözi, hogy a magyar vállalkozások mintegy háromnegyedét kérték már arra, hogy az elfogadhatónál hosszabb fizetési határidőt biztosítson vevője számára. Az ilyen jellegű kéréseket a vállalkozások jócskán több mint a fele feltétel nélkül teljesíti, mérlegelve azt, hogy a kérés elutasításával esetleg potenciális ügyfelet veszíthet. Ez az arány jelentősen nagyobb az európai átlagnál, amely még a 20%-ot sem éri el.
Ördögi körbe kényszerít a tetemes mennyiségű kintlévőség
A válaszadók háromnegyede a késedelmes fizetés fő indokát abban látja, hogy az érintett ügyfeleik pénzügyi nehézségekkel küszködnek. Amikor mégsem anyagi problémák állnak a nemfizetés hátterében, akkor leggyakrabban adminisztrációs hiányosságokról vagy szándékos nemteljesítésről számoltak be.
Ha egy vállalkozás nem jut hozzá időben a vásárlás ellenértékéhez, akkor akár olyan súlyos következményekkel is számolnia kell, mint például egy kényszerű elbocsátási hullám megindulása. A felmérésben részt vevők felénél a tervezett bevételek kiesésével olyan mértékű likvidálási nehézségek keletkezhetnek, melyek akár a csőd szélére is sodorhatják őket. Beszűkülnek növekedési esélyeik, mely azonnal kihat az új munkahelyek teremtésének lehetőségére is. A belső munkaerő-politikára gyakorolt erőteljes hatás a megkérdezett cégek nagy hányadánál nyilvánul meg. A válaszadók körülbelül egynegyede a létszámbővítést kényszerül korlátozni és akár a meglévő munkaerő-állományt is megnyirbálná, amennyiben a hiányzó bevételek kritikus helyzetbe sodornák a céget.
A felmérésben bemutatott adatok egyértelműen kirajzolják azt az összefüggést, hogy elég csak egy cégnek elindítania a nemfizetés láncolatát, az a későbbiekben más társaságok életében is súlyos financiális problémákat okozhat. Ez pedig akár létszámleépítéshez is vezethet. A számokból látható, hogy a magyar cégek fele nem tesz semmilyen óvintézkedést annak érdekében, hogy a bevételek elmaradásából fakadó károkat enyhítsék. A tartozási lánc a magyar gazdaság egészére kihathat, így nemzetgazdasági érdekünk, hogy ezt ne várjuk meg – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.
